|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének (35. rész) - Méray Tibor
|
- Te tudatosan, magad választottad a mártírhalált, mert inkább akartál egyenes derékkal meghalni, mintsem térdenállva élni. Ha te és mindazok, akiket ma veled együtt temetünk, bűn nélkül valók voltatok, mint ahogy mi azt mindíg tudtuk és vallottuk, s mint ahogy azt ma kivégeztetőid hatalmának közvetlen örökösei maguk is beismerték, ha a vádak koholtak, ha a terhelő tanuvallomások hamisak, ha a perek koncepcionálisak voltak, akkor azok akik bitófára küldtek téged, benneteket, nem egyebek közönséges gyilkosoknál. Sokan közülük ma is élnek, köztünk járnak, bearanyozott nyugalomban élvezik elvesztett hatalmuk megőrzött kiváltságait. Méltatlanok volnánk hozzád, ha bosszúállást vagy gyűlöletet hirdetnénk. Legyen büntetésük az 1956 óta most először újra összeforrott nemzet megvetése, legyen büntetésük az, hogy megérték, láthatják, hallhatják azt, ami ma történik. Legyen büntetésük az, hogy illúzióik szétfoszlottak, és előre sejthetik a jövő nemzedékek még megíratlan történelemkönyveinek ítéletét felettük. - A nemzet tudja, a világ tudja és a hatalom mai birtokosainak is tudniuk kell, hogy mindaz, ami az elmúlt hónapokban történt, kihantolásotok a jeltelen sírokból, a mai ünnepélyes temetésetek nem a rendszer ajándéka. Mindezt a nép vívta ki, a ma egy éve, kivégzésed 30. évforfdulóján még rendőri erőszakkal szétvert magyar ifjúság vívta ki. A nemzetközi közvéleménynek, az Egyesült Államok konzervatív és a Portugál Köztársaság szocialista elnökének, az Európai Parlament liberális elnökasszonyának, Párizs polgármesterének, a legkülönbözőbb országok képviselőinek, szenátorainak, 27 Nobel-díjasnak, az Emberi Jogok Nemzetközi és Magyar Ligájának összefogása kényszerítette ki. - Annak a pártnak a vezetői és tagjai, amely még ma is egyeduralkodó ebben az országban, csak úgy kaphatták meg tagsági könyvüket, csak úgy emelkedhettek mai pozícióikba, úgy voltak a vezetés felső, középső, sőt alsó rétegeiben is, ha előbb ellenforradalomnak nevezték 1956 forradalmát, ha előbb - bár képletesen - keresztülgázoltak ezen a gazzal, dudvával benőtt, besüppedt sírok százaival éktelenkedő 301-es parcellán. Ha van köztük olyan - és szeretnénk remélni, hogy van -, aki megbánta ezt, annak meg kell követnie téged és mártírtársaidat. (folyt. köv.)
1989. június 16., péntek 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|