|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének (22. rész) - Nyilatkozatok
|
Schöner Alfréd főrabbi: - Megrendülve s egyben reménykedve érkeztem. Megrendülve, mert a forradalom bukása után lassan másfél emberöltőnyi idő telt el, hogy a mártírok, azok az emberek, akik isten adományát, életüket adták egy nép függetlenségéért és szabadságáért a megérdemelt piedesztára kerülhettek. Reménykedve, mert nagy lehetőséget érzek az újrakezdéshez, a hívő ember hitével bízom a valódi kibontakozásban, abban, hogy a nagy történelmi lehetőséget nem hagyjuk ki. Faludy György költő: - Sose reméltem azt, hogy eljön számomra is ez az alkalom, azt hittem, hogy ez csak halálom után következik be. Libik György, a stocholmi egyetem tanára, aki saját nevében helyezett el koszorút ,,Szeretett és felejthetetlen Imre bácsinak,, felirattal. - 1956-ban a parlamentben dolgoztam, s többek között a semlegességi nyilatkozat megfogalmazásában vettem részt. Remélem, hogy nemcsak temetés, hanem újjászületés is lesz ez a nap, hogy az emberi jogoknak 1222-ben, az Aranybullában is lefektetett pontjai Magyarországon végre megvalósulnak. Óriási érzés, hogy a mai fiatalokban fantasztikus energiát és kreativitást látok. A legmesszebbről minden bizonnyal Bánfi Tibor érkezett, aki az új-zélandi magyarság nevében koszorúzott. 1989. június 16-át csodálatos napnak nevezte, s annak a reményének adott hangot, hogy előbb-utóbb semleges lesz Magyarország. x x x (folyt. köv.)
1989. június 16., péntek 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|