|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szociáldemokrata vélemény a választási törvénytervezetről (1. rész) (OS)
|
1989. június 15., csütörtök - Az MSZDP Tanácsadó Kollégiumának keretében működő Közjogi Bizottság megtárgyalta az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezetet, s azzal kapcsolatban a következő álláspontot alakította ki. A tervezetet a képviseleti demokrácia intézményes feltételeinek kialakítására irányuló politikai egyeztető tárgyalásokon csak kiindulópontként lehet elfogadni, mivel az egyféle, alapvetően kormánypárti választási érdekeket megjelenítő megoldásokat fogalmaz meg. Az elkövetkező átmeneti időszakban a demokratikus jogállam intézményrendszerének megteremtése, az alkotmányozás feladatai az új Országgyűlést döntően pártpolitikai küzdelmek színterévé teszik. Ezért a társadalom politikai tagoltságát tükröző, pártrendszerű képviselet kialakítása indokolt. Az országgyűlési képviselőválasztásokon jelölésre a bejegyzett pártoknak kell jogot biztosítani éspedig egyenlő feltételekkel. A tervezetnek elsősorban az ellenzéki pártok indulását nehezítő szabálya az, hogy minden egyes jelölt állításához 600 választópolgár aláírásával megerősített támogatás szükséges. A jelölés komolyságát helyesebb lenne azáltal biztosítani, hogy a párttörvény a pártok bejegyzéséhez szigorúbb, például 1000 fős taglétszámot követel meg, de a választási törvény a jelöltállítást nehezítő vagy korlátozó szabályt nem tartalmaz. Független jelöltek állítása nemcsak azért nem kívánatos, mert a pártrendszerű képviselettel nehezen összegyeztethető, de mert lehetőséget ad - az ellenzék esélyeit rontva - csak látszólag független, valójában a hatalmon lévő párt érdekeit képviselő és különböző szervezetek által támogatott ismert személyek indítására. A tervezet az egyéni választókerületi megoldást preferálja, a lajstromos választást szűk körre szorítva (,,A,, változat szerint 50 fős országos lista), illetve részben látszólagos lajstromos választást javasol (,,B,, változat), ahol a töredékszavazatok a pártok erősorrendje szerint kerülnek elosztásra. A bizottság álláspontja szerint az egyéni választókerületi rendszer, valamint az, hogy a mandátummal le nem kötött szavazatok felett nem az azokat elnyert párt rendelkezik, az országos és helyi szinten is ismert politikusokkal, valamint az infrastruktúrát tekintve jelentős erőfölénnyel rendelkező kormánypártnak kedvez. (folyt.köv.)
1989. június 15., csütörtök 11:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|