|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (13. rész)
|
A harmadik oldal legtöbb szervezeténél közös teher a régi hatalmi berendezkedésben vállalt formális társutas szerep. Sokan ezért kívánták átültetni delegációnkat az MSZMP oldalára. Ezek a vélemények nincsenek tekintettel a felgyorsult idő hozadékaira, arra, hogy jelentős elmozdulás történt a hatalmi berendezkedésben. A monolit pártirányítás szervezeteink irányában intézményesen megszünt. Szervezeteink a jövőben sem lesznek pártközömbösek, de tanulva a múltból, nem kívánnak egyetlen egy politikai párt uralma alatt sem tevékenykedni. Vegyük tudomásul: ezekben a szervezetekben, bár eltérő arányban, de jelentős reformerők tevékenykednek. Végtelenül hamis lenne az a beállítás, hogy itt a demokrácia igenlői ülnek szemben azok ellenzőivel. Szeretnénk kinyilvánítani, hogy delegációnkban jelentős számban párton, pontosabban pártokon kívüliek foglalnak helyet. A békés átmenet, a szerves fejlődés nem valósulhat meg kizárólag tabula rasa alapon. Az átmenetnek szerves alkotóeleme azoknak a társadalmi szervezeteknek a megújulása, amelyekre társadalmi igény mutatkozik. Kerekasztalunk sikerének záloga, hogy ne vitassuk egymás legitimitását, mert mindnyájunk legitimitása vitatott. A jövő kérdése, hogy kit igazol vissza és kit szűr ki a történelem. Magunk részére nem kívánunk ilyen érvekkel hadakozni, elfogadjuk azt, hogy itt valamennyien teljes jogú tárgyalópartnerként a társadalomnak kisebb-nagyobb szeletét képviseljük. A társadalmi bázis megléte minden politikai szervezet tisztességének és hitelességének legfőbb kérdése. Nézetünk szerint tárgyalásaink legfőbb feladata az, hogy a többpártrendszerbe, a képviseleti demokráciába, a jogállamiságba való átmenet előtt álló történelmi csapdákat elhárítsuk, az aknákat felszedjük. Az aknafelszedést köztudottan nem lehet zaklatott idegállapotban végrehajtani. Milyen csapdákról van szó? Mindenképpen ilyennek tekinthető a mai törvényalkotási döntéshozatal. A jogállamiság megteremtésének, az alkotmányosságnak az évében élünk, kiváló szakmai műhelyek kínálják fel megvételre a jelentősebbnél jelentősebb törvénytervezeteket. A kormányzat dolgozik, teszi a dolgát. Fel kellene vennünk nekünk is e fordulatszámot, mert hiányzik a törvények megalapozásának társadalompolitikai oldala, a politikai közmegegyezés. Szerződésünkben leszögeztük: a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Ezzel egyetértünk, és javasoljuk, a már közzétett törvénytervezeteket, így például a párttörvényt, csak az egyeztetéseket követően tűzze napirendre az Országgyűlés. Magyarországnak rendeleti kormányzás helyett konszenzus jogra van szüksége, a törvények uralma a jogállamiság legfőbb ismertetőjegye. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|