|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalásokk (3. rész)
|
- Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő eseményekben. Sokakban él szorongás, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében bizalommal és bizakodással üdvözöljem az itt jelenlevőket. Azokat is, akik itthon és külföldön a televízió képernyője előtt lesznek tanúi az érdemi politikai tárgyalások megkezdésének. Ismert, hogy az előkészítés során lényeges véleménykülönbségek voltak a felek között. A résztvevők körét, a tárgyalandó kérdések részleteit illetően, a dolog természetéből adódóan, ma sem teljes az egyetértés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azonban - és ez a döntő -, erősebbnek bizonyult az ellentéteknél. Alig néhány hónapja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. februári ülésén arra a következtetésre jutottunk, hogy békés átmenetet kell találnunk a többpártrendszeren alapuló, a pártok versengését is feltételező képviseleti demokráciába. Ez az elhatározásunk találkozott mindazok politikai törekvéseivel, akiknek képviselői most közös asztalnál foglalnak helyet. E vállalkozás sikeréért nemcsak a magyar nép, hanem a nemzetek közössége előtt is felelősséggel tartozunk. A közvélemény ma reménykedve, de aggodalommal is tekint e kísérlet sorsára. Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átalakulás van kibontakozóban. Fokozatosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy belső tartalékait kimerített, részleteiben már nem megjavítható hatalmi szerkezettől. Ezt jelzik a politikai reform már eddig megtett nagy horderejű lépései: így az állampolgári jogok, köztük a sajtó- és szólásszabadság kiszélesítése, a politikai szervezetek számának robbanásszerű növekedése, vagy az a határozott szándék,hogy reálisan szembenézzünk közelmúltunk nemegyszer fájdalmas eseményeivel. Túlzás nélkül állítható - s erről a nemzetközi közvélemény is elismerően szól -, hogy e téren többet tettünk egy év alatt, mint az azt megelőző évtizedekben. Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demokratikus jogállam kiépítésének eddigi eredményeit sem eltúlozni, sem kisajátítani. Az a véleményünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikai felismerése mellett ebben jelentős része van az itt jelenlévő társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak, a most formálódó pártok konstruktív erőfeszítéseinek. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|