|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szabad György a kerekasztal tárgyalásairól
|
London, 1989. június 11. (BBC, Panoráma) - Hónapokig tartó huzavona után az MSZMP és az ellenzék képviselői megegyeztek a kerekasztal megbeszélések feltételeiben. Az egyezményt, melynek értelmében kedden kezdődnek a tárgyalások, szombaton írták alá. Délután felhívtam telefonon Szabad György egyetemi tanárt, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagját és megkérdeztem tőle, hogy mi a kerekasztal célja? Mit szeretne az ellenzék elérni a tárgyalásokon? - Két dolgot szeretnénk elérni. Mindenekelőtt azt, hogy Magyarországon a demokratikus átalakulás valósággá váljék, azaz érvényesüljön a politikai hatalom népszuverenitása a választói gyakorlatban, azaz Magyarországon képviseleti demokrácia jőjjön létre. Úgy gondoljuk, hogy ez egyben a legfőbb politikai feltételét jelenti annak, hogy az ország a jelenlegi gazdasági, társadalmi, politikai és erkölcsi válságból ki tudjon lábalni. Elképzelése az, hogy a politikai tárgyalásoknak a célja nem a hatalomnak az elragadása, a hatalom jelenlegi birtoklóitól. Nem is a hatalom megosztása, hanem a hatalom visszajuttatása - nem formálisan, hanem ténylegesen - a hatalomra jogosan ígényt tartó néphez, azaz a népnek módja legyen szabad választásokon dönteni afelől, hogy milyen erőknek kívánja juttatni a bizalmát. Magyarán mondva: demokratikus átalakulást akarunk biztosítani, a többség uralmát, a kisebbség jogainak biztosítását, a képviseleti demokrácia szabályainak működtetését, azt, hogy választások útján jőjjön létre egy olyan többségi uralom, amely iránt a nép bizalommal van és ha a bizalma megváltozik, akkor a többségből kisebbség, a kisebbségből többség lehessen megrázkódtatások nélkül, erőszak nélkül, politikai válságok nélkül. Azaz azon az úton, módon, ahogy ez a politikailag stabilizálódott képviseleti demokráciákban már kialakult. (folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|