|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-ellenzék
|
München, 1989. június 11. (SZER, Világhíradó) - Tegnap Budapesten az MSZMP a hozzá közelálló társadalmi szervezetek csoportja és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodást írt alá arról, hogy kedden megkezdik a tárgyalásokat. A megállapodásból hallanak részleteket. Az első rész így kezdődik: - A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és törekvések figyelembevételét, valamennyi résztvevő megegyezési szándékát, a bizalmat és az önmérsékletet. A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletbentartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultura általánosan elfogadott normái szerint közmegegyezéssel oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján valósítható meg. - A rendezőelvek közül az első három: A hatalom alapja a népfelség. A szuverénitását egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok alkotmányellenes korlátozására. A közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli szabad választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit köteleznek , és amelyekből semmilyen, az alkotmányosság követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki. A válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet. (folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|