|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Aláírták az MSZMP és az EK megállapodását (3. rész)
|
A tárgyalások csak akkor lehetnek eredményesek, ha a három egyenrangú partner a nemzet érdekeiért kiván cselekedni. Az MSZMP nem a nézetkülönbségekre, hanem a közös pontokra kivánja a figyelmet fordítani. Érdekazonosság van abban, hogy a legfontosabb a mai társadalmi, gazdasági, politikai válságból való kiút megtalálása. A tárgyalófeleknek abban kellene versenyeznie, hogy ki tud jobb elgondolásokat ajánlani e válság kezelésére. Egyetértés van abban is, hogy az átmenetnek békésnek kell lennie, el kell kerülni a társadalom destabilizálódását. Meg kell keresni a kompromisszumokat a nézetkülönbségek kiegyenlítésére. Szólt arról is, hogy a most megkötött megállapodások a politikai megegyezésre irányúlnak, de a tárgyalások részét képezi azoknak a törvényeknek az elfogadása is, amelyek a demokratikus átmenetet segíthetik elő. Az újságíróknak kiosztották az érdemi politikai tárgyalások megkezdésérűl szóló megállapodást. Ebből kitűnik: az egyenrangú tárgyaló felek elfogadják, hogy a hatalom alapja a népfelség. A szuverenítást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki. A közakaratnak előzetes megkötöttségek nélkül szabad választásokon kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit kötelez. Az okmány azt is rögzíti, hogy a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszak mentes módon történhet. Egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet a fegyveres testületek felett. A tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. A tanácskozás azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat. Abban is megállapodás született, hogy a tárgyalások ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. A politikai megállapodásokat valamennyi tárgyaló fél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, a megállapodások érvényre juttatását pedig minden rendelkezésre álló politikai eszközzel biztosítja. A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzus formálása során. A partnereket egy-egy szóvivő képviseli. A megállapodás azt is rögzíti, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el azzal, hogy kinyilvánítják támogatásukat az MSZMP és az EK megegyezésre jutásában, s e folyamat aktív részesévé kivánnak válni. (folyt.köv.)
1989. június 10., szombat 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|