|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - Novoje Vremja (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. június 10. (szombat) - A magyarországi eseményekről, a róluk folyó vitáról, Nagy Imre pályájáról ír legújabb számában a Novoje Vremja című hetilap. Valerij Leonyidov négyoldalas cikke az első ilyen terjedelmes és elmélyült áttekintés a szovjet sajtóban a témáról.
A cikk bevezetőként megemlíti, hogy a tavalyi pártértekezlet óta milyen hatalmas változások indultak el Magyarországon, de sajnos a gazdasági helyzetben nem történt javulás. A politikai, társadalmi életben meglévő platformok jellemzésére a szerző azt írja, hogy köztük a magyar nemzeti zászló mindhárom szine megvan - a nézetek a vöröstől a zöldön át a fehérig terjednek a politikai színskálán. Mind gyakrabban találkozni a demokratikus szocializmus kifejezéssel, ahol a szóösszetétel első felén van a hangsúly. Az MSZMP párbeszédet kezd a többi párttal és csoporttal. Néhányuk programja a polgári parlamentarizmushoz való visszatérést célozza. Magának az MSZMP-nek az álláspontja is átalakulóban van. Ahhoz, hogy megnyerhesse a választást, a párton belüli helyzetet konszolidálni kell, erős program és a szocializmus valamennyi hívének összefogása alapján. Megemlíti a szerző a reformkörök megalakulását, s azt, hogy ez év őszén kongresszust tart a párt. Az ország jövőjéről folyó vita szorosan összefügg az 1945 utáni időszak, mindenekelőtt 1956 őszének értékelésével. Az akkori tragikus események még három évtized után is felkavarják a magyarok lelkét. Az események népfelkelésként történt értékelése vélemények kemény ütközését váltotta ki. - A magyar sajtóban előkelő helyet foglalnak el azok a cikkek, amelyek gondolatmenete szerint 1956 őszén Magyarországon valódi forradalom volt, a nép felkelt a sztálinizmus és a rákosizmus ellen, ellenforradalmi irányzatok nem voltak meghatározók - írja Leonyidov. - A ,,magyar megújulás,, és a ,,nemzeti kommunizmus,, lelki szülőatyjának, a független nemzeti-demokratikus út jelképének Nagy Imre volt miniszterelnököt nevezik. Ugyanakkor ezek az írások hangsúlyozzák, hogy az akkori szovjet vezetés nem igazodva el megfelelően a helyzetben és a szocializmust (annak sztálini értelmében) megmenteni akarva, a földrész biztonságáért és a kelet-európai katonai szövetségért aggódva bevetette csapatait - foglalja össze egyes magyar cikkek mondanivalóját a szerző. (folyt.)
1989. június 10., szombat 15:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|