|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal a KB új indítványáról
|
1989. június 1., csütörtök - Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői alkalmasnak látják a Központi Bizottság új indítványát arra, hogy kimozdítsa a tárgyalásokat a holtpontról - nyilatkozta az EK két szóvívője, Sólyom László és Tölgyessy Péter az MTI munkatársának érdeklődésére. Hozzátették: az MSZMP új kezdeményezése előrelépés az érdemi tárgyalásokhoz, amennyiben végre egységes és önálló tárgyalófélnek ismeri el az Ellenzéki Kerekasztalt, s nem szab többé feltételt az EK delegációjára vonatkozóan. Megelégedéssel veszik tudomásul azt is, hogy az MSZMP delegációjának részeként a kormány képviselői is tárgyalóasztalhoz űlnek. Mint mondták elképzelhetőnek tartják, hogy a teljes üléseken az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás elnököljön.
A két szóvívő szerint az MSZMP indítványa régi és új elemek kombinációja, de a régi elemek vannak túlsúlyban benne. A KB lényegében eredeti többoldalu tárgyalási javaslatát fogalmazta újra, hiszen a Központi Bizottság szerint a tárgyalóasztal egyik oldalán az MSZMP, vele szemben pedig az Ellenzéki Kerekasztal képviselői ülnének. Míg a harmadik oldalon azok lennének, akik az előzőkhöz nem kívánnak csatlakozni. Az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint az erre az oldalra szóbajöhető szervezetek valójában a régi politikai rendszerből maradtak vissza, s továbbra is az MSZMP-től függenek. Vezetőik többsége az MSZMP KB tagja, illetőleg még a káderhatáskör szerint az MSZMP előzetes jóváhagyásával kapták kinevezésüket. Sólyom László és Tölgyessy Péter emlékeztetett arra: az MSZMP korábbi tárgyalási javaslatában a Hazafias Népfrontot, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a KISZT-t, a Nőtanácsot, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségét, az Új Márciusi Frontot és a Münnich Ferenc Társaságot hívta meg. A szóvivők hangsúlyozták: az MSZMP javaslata a harmadik oldalon ülő szervezeteknek indokolatlan túlsúlyt ad. A tárgyalásokon - az egységes MSZMP - és Ellenzéki Kerekasztal - delegációkkal szemben - a harmadik oldal szervezetei önállóan kapnak szót. Ez technikai nehézségeket okozhat, mivel a tárgyalásokon megállapodás csak az összes résztvevő megegyezésével születhet, s a harmadik oldal bármely szervezete egyet nem értésével megakadályozhatja a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztal közötti megegyezést. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadhat el olyan megoldást, amely szerint a tárgyalások sikere egy politikailag súlytalan szervezet vétóján múlhat. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|