|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Felhívás a magyar nemzethez (2. rész) (OS)
|
Ekkor álljon meg egy percre országszerte minden városban és faluban minden közlekedés, szólaljanak meg az autódudák, a gyárak kürtjei. És ki-ki ott, ahol éppen van, némán emlékezzen a mártírokra. A búcsúztató beszédek után a hat koporsót a rákoskeresztúri köztemetőbe viszik, ahol a hozzátartozók és meghívottak jelenlétében helyezik el a 301-es parcella földjébe - immár emberhez méltóan - végső nyugalomra. A temetés során elhangzik az 56-os kivégzettek neve, s egy-egy égő fáklya eloltása jelképezi a többnyire fiatal kioltott életeket. A lelkipásztorok közös fohászt mondanak, s beszentelik a sírokat. Végül a jövő évben felállítandó emlékmű alapkőletételére kerül sor. Arra kérjük honfitársainkat, tartsák tiszteletben a hozzátartozók kérését és a temetés zártkörű rendjét. A következő két napon, szombaton és vasárnap, mindenkinek módja lesz egy-egy szál virágot vagy mécsest helyezni a sírokra. A nemzeti gyásznapon az esti órákban a különböző felekezetek templomai gyász-istentiszteletre várják a hívőket. Sötétedéskor tegyen mindenki égő gyergyát vagy mécsest ablakába. Felhívjuk az egész ország lakosságát: tartsunk nemzeti gyászt ezen a napon Adjuk meg a végtisztességet 1956 minden mártírjának. Házainkra tűzzük ki a nemzeti és gyászlobogót, ruhánkon viseljünk fekete szalagot. Ne menjünk szárakozóhelyekre, tartózkodjunk mindenfajta vigalomtól, hangoskodástól, akárcsak a nap szelleméhez nem méltó politikai tüntetésektől, utcai demonstrációktól és konfliktusoktól is. A gyászszertartásra ne hozzon senki politikai jelszavakat tartalmazó transzparenseket, politikai szervezetek nevét hirdető táblákat Csupán nemzeti és fekete zászlót, valamint - a gyász országos jellegének kifejezésére - a városok, községek nevét jelző táblát. Legyen ez a nap egy egész tragikus korszak temetésének napja. Fegyelmezett méltósággal és egységgel fejezzük ki hűségünket 1956 forradalmához és mártírjaihoz, s képességünket egy új, emberibb korszak megnyitására. Nagy Erzsébet, Vészi János, Gimes Miklósné, ifj. Gimes Miklós, Újhelyiné dr. Haraszti Mária Losonczy Anna, Gyenes Judith, Szilágyi Józsefné Szilágyi Júlia (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|