|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek, észrevételeikkel, javaslataikkal a törvénytervezetek kialakítását segítették. A törvénymódosítás előkészítése során tisztában voltak azzal, hogy minden döntés egyszerre szolgál és sért érdekeket, arra törekedtek, hogy minél többek érdekét képviseljék. Az előkészítés során számosan megvitatták a törvénytervezeteket, így a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának testületei, a megyei területi szövetségek, országos szakmai fórumok, a Parlament több bizottsága, az Országgyűlés agrárszektora, valamint az alternatív szervezetek véleményét is kikérték. Ezeken a fórumokon a hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaaba felhívta a figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági termelésnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is éppenhogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. Véleménye szerint a jobbítás lehetősége is ebből az alaphelyzetből indulhat ki. Ám, ha csak az árak emelésében látnánk az agrárjövedelmek növelésének módját, akkor például a képviselőknek is ki kell tudni állniuk a választópolgárok elé az üzemi jövedelmeket gyarapító, az állampolgár zsebébe nyúló intézkedések mellett. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|