|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés Nyíregyházán - 5/1. folyt.
|
Csáji (?) Ferenc századost, akit a forradalom idején egy orosz tank lövege talált el, az ellenforradalmárok áldozatának kiáltották ki és utcát neveztek el róla Nyíregyházán. A politikai rendőrség annak idején gestapós módszerekkel vallató nyomozói kiemelt, 25 ezres nyugdíjat élveznek. Igaz, a megyei tanácselnök és a pártbizottság első titkára is 40 ezer feletti fizetést kap, miközben a munkások átlagkeresete Szabolcs-Szatmárban 5558 forint. Érthető, hogy a demokratikus mozgalmakhoz kevesen mertek csatlakozni Szabolcs-Szatmárban. Aki megpróbálta, pórul járt. A nyíregyházi R. Kovács Lászlót a rendőrség folyamatosan üldözte, és még másfél éve, 1987 augusztusában is házkutatást tartott nála, lefoglalva írásait és a nála talált független kiadványokat. Most azonban már megkezdődött az erjedés. Nemrégiben kiadták az első sokszorosított szamizdatot, a Nyírségi Vakond első számát, amely főként a megye kilátástalan helyzetével foglalkozott, és a tüntetésre megjelent a folyóirat második száma, amely többek közt a Munkásőr áprilisi számának harmadik oldalán közölt verset elemzi. A Biztató munkásőr barátomnak című költői alkotás az alternatív szervezetekkel való fegyveres leszámolásra buzdít. Ugyancsak a szombati tüntetésre jelent meg független kiadványként a Szabolcs-Szatmár Népe című lap 1956. október 31-iki számának újranyomása, és pártok, fiatalok a nyíregyházi Lenin-szobor talapzatánál árulják a szamizdat kiadványokat. A független szervezetek tagjainak és szimpatizánsainak száma növekszik, nyíregyházi rendezvényeikre több százan járnak el. A szombati tüntetésen, melyet előzőleg provokációnak minősített a megyei pártszervezet, kemény beszédeket mondtak a Fidesz, a Szabad Demokraták és a Magyar Demokrata Fórum szóvivői. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|