|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER --------------------- München, 1989. május 29. Magyar híradó 1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének elmaradása miatt. Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és közvetett okait és hátterét: Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig már 1500-an tüntettek. Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak 338-an kaptak elhelyezkedési segélyt. A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek, hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha helyzetéről. A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe, internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig - miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető 28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|