|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Újra kultuszminisztérium? - A cenzúra maradványait is megszüntetik - Glatz Ferenc Kapovárott (1. rész)
|
1989. május 29., hétfő - Az oktatásügy átfogó reformjának haladéktalan szükségességét hangoztatta hétfőn Kaposvárott Glatz Ferenc művelődési miniszter, aki e minőségben első vidéki munkalátogatására érkezett Somogy megyébe. A helyi körülményekkel ismerkedve - a megyei tanács és több oktatási intézmény vezetőivel folytatott tanácskozás során - bevallottan ötleteket, javaslatokat is gyűjtött a kialakulóban lévő új koncepcióhoz, amelyet még ez év őszén a Parlament elé szeretne terjeszteni.
A miniszter által felvázolt változtatások a minisztérium jellegét és munkastílusát is alapvetően érintik. A művelődésügy szoros állami irányítása és ellenőrzése helyett olyan szervezetre van szükség, amely a kultúra - tágabb értelemben az egész humán szféra - menedzselésére alkalmas. Az elképzelés szerinti kultuszminisztérium az oktatás és közművelődés mellett a magyarországi nemzetiségek, a határainkon túli magyar kisebbségek, az egyházügy, a sport és számos más terület állami koordinálását, képviseletét is ellátná. Ezen elgondolások jegyében rövid időn belül megszüntetik a közvetlen minisztériumi ellenőrzést és a cenzura maradványait is mindenfajta kiadói tevékenységben. Határozottan növelni kívánják az oktatási intézmények autonómiáját - ezen belül az igazgatók önállóságát -, amely szabadabb teret nyit az anyagi eszközökkel való gazdálkodásnak, s mintegy versenyhelyzetet teremt az emberi tényezők, a szellemi energiák hatékonyabb hasznosításához. Glatz Ferenc elmondta, hogy az oktatásügyre fordított évi nyolcvanmilliárd forint rendkívül rosszul hasznosul, egyebek közt azért, mert az állami ,,atyáskodás,,, és az ezzel járó közvetlen beavatkozások leszoktatták az intézményi vezetőket az önálló megoldások kereséséről. Így azok a lehetőségek is kihasználatlanul maradnak, amelyekkel apró lépésenként, de folyamatosan javítani lehetne az intézmények és a dolgozók anyagi körülményeit. Ami az egész tárca gazdálkodását illeti, felvetődött a Magyar Kulturbank Részvénytársaság megalapításának gondolata. Ez a pénzintézet kezelhetné a művelődésügy átmenetileg szabad pénzeszközeit, emellett jövedelmező kulturális vállalkozásokkal - például aukciók lebonyolításával, idegenforgalmi műsorszervezéssel - jövedelmet ,,termelhetne,, bizonyos céltámogatási alapok képzéséhez. (folyt.köv.)
1989. május 29., hétfő 18:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|