|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF veszprémi ülése
|
Az MDF veszprémi szervezetének ülése SZER ------------------------------------ München, 1989. május 29. (Zoltán Károly) Magyar híradó A hét végén a Magyar Demokrata Fórum veszprémi szervezete a lelkiismereti és vallásszabadság kérdésével foglalkozó konferenciát rendezett a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában. Az előadók és felszólalók a tiszta közélet, az egyéni és közösségi élet erkölcsi normáinak vallási elkötelezettségéből fakadó és attól függetlenül is érvényes értékrendjét világították meg több szempontból. Az egésznapos konferencia előadói között szerepelt a MDF veszprémi szervezetét képviselő Hegedűs Tamás bevezetőjét követően Czakó Gábor író, az IGE című katolikus ifjúsági lap szerkesztője, Szabad György akadémikus történész, Timkó Iván jogász és filozófus, Lételi István anatómus. Rudasi Mária tanulmányát ifj. Farsang (?) Árpád evangélikus presbiter olvasta fel, és fűzött hozzá megjegyzéseket. Az erdélyi Toma László irodalmi összeállítása is a megbékélés és lelkiismereti szabadság gondolatát szolgálta. Bíró András a Raoul Wallenberg Társaság üdvözletét tolmácsolta, majd Sesztai (?) András szociológus és Horváth Balázs jogász közös előadása mutatta ki a társadalmi életben és a jogalkotásban intézményesített akadályokat, amelyek útját állják az emberiség alkotmányában, a tízparancsolatban is lefektetett erkölcsi normák természetes érvényesülésének Magyarországon. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF-konferencia - 6/1. folyt.
|
Sesztai (?) András közben felolvasta Kopácsi Sándor, a forradalmi Budapest 1956-os Torontóban élő rendőrkapitányának a Nagy Imre- perben elítéltnek egy - majd kiszabadult vádlottjának - keresztény megbékélést hirdető, a Magyar Nemzetben is megjelent nyilatkozatát. Nagy megilletődöttséggel fogadta a hallgatóság Mezei András költő megrázó önvallomását, amelyben zsidó és magyar kettős kötődésének gyökereiről és gyötrelmeiről beszélt. Bodoroncsi Jenő jogász, a veszprémi konferencián részt vevő Márton Áron Társaság szakmai megjegyzéseit adta elő a készülő vallásügyi törvénnyel kapcsolatban a szabad államban szabad egyház alapgondolatából kiindulva. A Márton Áron elnöke, Keresztes Sándor írásában, benyújtott hozzászólásában tárta fel az állam és egyház viszonya négy évtizedes alakulásának jellemző szakaszait, az egyházak tönkretételét szolgáló párt- és kormánypolitika rombolását. Az MDF ebből az alkalomból kiadott etikai nyilatkozatában pedig többek között erkölcsi értékszemléletének három fő forrását jelölte meg: a biblia etikáját, az emberi méltóság és tolerencia európai eszméjét és a nemzet iránti hűséget. Ennek értelmében a becsületet, az igazmondást, a szavak és tettek egységét nélkülözhetetlennek tartja a magán- és közéletben. A lelkiismereti és vallásszabadság következetes biztosítását követelte, s ezzel kapcsolatban az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését, és olyan új intézmény létérehozását, amely szabályozza az egyház és állam viszonyát, de amely intézmény deklaráltan nem utóda a szovjet mintájú elődjének. Végül a rendezők felhívták a résztvevők figyelmét A magyarországi vallásfelekezetek és a közélet című hatrészes előadássorozatra, amely július 5-ikén kezdődik minden este 7 órakor Budapesten a MÜOK (?) Síp utcai dísztermében. +++
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|