|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay-interjú 7. folyt.
|
- Nehéz erre válaszolni, mert én nem így készültem, és nem erre készültem, hanem miként az előbb a nézeteimet is kifejtettem, a véleményemet ebben nem változtatom meg. Az azonban kimondhatom, éppen e kérdés kapcsán, hogy ez már akkor nem neveztetne reformkommunista pártnak, ez az európai szocializmus fogalomkörébe tartozó párt lenne, akár egységesen vonul át a jelenlegi párt ebbe az állapotba, akár pártszakadás útján. Csak olyan pártot tudok hatékonynak, eredményesnek elképzelni, amelyik a nép közepébe tud illeszkedni, és az európai gondolat közepébe, az pedig nem ezen az elvont eszmékhez ragaszkodó kommunista tapasztalaton épül fel, hanem az európai szocializmus olyan típusú gondolkodásán, amilyet egy olasz vagy francia szocialista pártban, vagy egy svéd, vagy egy osztrák, vagy német szociáldemokrata pártban lehet felfedezni, azzal a kis megtoldással, hogy az a párt, amelyre én törekszem, az erősen nemzeti elkötelezettségű lenne, nem feledkezne meg arról, hogy a magyar nép körében kellene talajt találni, gyökeret ereszteni, és ezzel a néppel együttélve valamilyen messzetekintő programot megalakítani. - A társadalomban szó van arról, hogy amennyiben az ősszel ez téma lenne, lehetne, Ön váltaná le Grósz Károlyt az MSZMP főtitkári pozíciójában. Ugyanakkor arról is beszélnek, hogy az lenne helyes, ha Ön a következő államelnöke lenne ennek az országnak, a köztársasági elnöki intézményét hogyha bevezetnék. Hogy látja Ön saját magát, Pozsgay Imre, az elkövetkező években? - Ugyanebben a dilemmában. Abban tudniillik, hogy most funkció megnevezése nélkül én ennek a szervezetnek a tartozéka is vagyok. Ha az vagyok, akkor a szervezetnek is rendelkeznie velem, megjelölni, melyik poszton látja leghatékonyabbnak és legeredményesebbnek a tevékenységemet. Ugyanakkor nem tagadhatom, számomra rendkívül vonzó az a tény, hogy becsül a nép, a társadalom, és ez esetben szívesen vállalnék olyan megbízatást - megint csak azt mondom, bárminek nevezzék is -, amelyik ezt a széles érintkezési lehetőséget fenntartja számomra. (folyt.)
1989. május 27., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|