 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Demokrata Fórum rendezvénye Veszprémben (1. rész)
|
1989. május 27., szombat - Lelkiismeret és vallásszabadság, az erkölcs érvényesülése a közéletben címmel tartott országos rendezvényt szombaton Veszprémben a Vegyipari Egyetem aulájában a Magyar Demokrata Fórum. Több mint 300-an vettek részt az egész napos vitában, amelyen az előadók az erkölcs fogalmát és érvényesülését több megközelítésben elemezték. Szabad György történész azt hangsúlyozta, hogy csak az a párt erkölcsös, amely annyi részt kíván a hatalomból, amennyire a néptől megbízást kapott. Ez azt is jelenti, hogy olyan politikai rendszer kialakítása kívánatos, amelyben felhatalmazás alapján juthat egy párt többséghez, vagy szorulhat kisebbségbe. Alapkövetelménynek tartja a történész a toleranciát, azt hogy a kisebbség alkotmányos jogait is biztosítsák, továbbá úgy szervezzék meg a politikai küzdelmet, hogy ha a nép bizalma nő irántuk, ismét többségé válhassanak. A demokrácia ugyanis nem egyszerűen a többség uralmát jelenti, hanem annak lehetőségét is, hogy a többségből kisebbség, a kisebbségből többség legyen. Egyetlen párt és szervezet sem igényelhet magának örökös megbízatást, hangsúlyozta, hanem újra és újra ki kell állnia a próbát annak, aki magára vállalja a politikai iránymutatást és a kormányzás felelősségét.
Az erkölcs és a jog kapcsolatáról dr. Horváth Balázs jogász
mondta el véleményét. Megítélése szerint azért nem alakult ki nálunk
jogkövető magatartás, mert erkölcsi igazságérzetünk nincs
szinkronban a joggal. Példaként említette, hogy a büntetőjog izgatás
címén elítéli az embereket godolataik miatt. Kifogásolta azt is,
hogy a paragrafusok különbséget tesznek a személyi tulajdon és a
társadalmi tulajdon között. A társadalmi tulajdon elleni
büncselekményt szigorubban ítélik meg.
Többen szóltak arról az erkölcsi tartásról, amelyet az egyházak
tanításai adnak. Ugyanakkor a hozzászólók kifejtették azt is, hogy a
Magyar Demokrata Fórum nem homogén világnézetüek szervezete, hanem
olyan szövetség, amelyben egymás mellett tevékenykedik a vallásos és
az ateista is. Az MDF olyan erkölcsi magatartás, etikai szemlélet
képviseletére törekszik, amelyet bármely valláshoz tartozó, vagy
felekezeten kívűli demokrata is elfogadhat. A fórumon megvitatták a
készülő vallási törvénytervezetet is. Ezzel kapcsolatosan Szesztay
András szociológus elmondotta: egyetértenek abban, hogy semmiképpen
sem kívánnak visszatérni az 1945 előtti modellhez, amelyben a három
nagy egyháznak közjogilag privilegizált helyzete volt. (folyt.köv.)
1989. május 27., szombat 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|