|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ujjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság - Pályázni kell az elnökségbe, a vezetői tisztekre (1. rész)
|
1989. május 27. szombat (MTI) - Élénk vitát, az ujjászerveződést is megkérdőjelező szócsatát, mintegy ötórás munkálkodást követően szombaton ujjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság. A MOB várhatóan 137 tagu lesz, s mandátumát 1992 decemberéig élvezi. Pontos létszámról, s ennek megfelelően teljes névsorról azért nem lehet a szombat délelőtt, a Testnevelési Főiskola uj aulájában megrendezett olimpiai sportfórum után beszélni, mert a MOB ujjászervezését elvégző plénum résztvevői - szavazásban elfogadott - javaslatokkal éltek, ezeket azonban ott a helyszinen maradéktalanul nem lehetett megvalósitani. Mint ismeretes, a Magyar Olimpiai Bizottság tavaly decemberben négyéves megbizatásának lejártával feloszlatta magát, s attól kezdve egészen mostanáig a folyamatosságot Deák Gábor elnök és Schmitt Pál főtitkár biztositotta. A föloszlással egyidőben a bucsuzó MOB két bizottságot állitott fel, ezek közül az egyik, Kovács Pál egykori olimpiai és világbajnok vivó vezetésével a jelölés feladatát vállalta magára, mig a másik - élén Molnár Istvánnal, az ÁISH munkatársával - a MOB alapszabálymódositását készitette elő. A két bizottság alapos, s éppen ezért hosszura nyuló tevékenykedését követően hivhatták össze az első magyar olimpiai sportfórumot, amelyre a sportági szakszövetségek, a legeredményesebb egyesületek képviselői mellett meghivást kaptak élsportolók, sportujságirók, a magyar sport támogatói, és mindazoknak a minisztériumoknak és társszerveknek a jelöltjei - valamennyien helyi választás és delegálás után -, amelyeket szoros szálak füznek a magyar sporthoz, az olimpiai mozgalomhoz. A megjelenteket felkért elnökként dr. Mezei Gyula, a volt MOB tagja, a Magyar Torna Szövetség elnöke köszöntötte, s rövid bevezetője után Deák Gábor államtitkárnak adta át a szót. Az ÁISH, s eddig egyben a MOB elnöke csaknem egyórás összefoglalót adott a magyar és nemzetközi sport aktuális kérdéseiről, a szöuli olimpiát követő időszak eseményeiről. Beszédében Deák Gábor először az olimpiai mozgalom 1972-ben elkezdődött és 1984-ig tartó válságkorszakáról beszélt, s ennek kapcsán mindazokról a negativ jelenségekről - bojkott, dopping, elüzletiesedés, stb. -, amelyek hátráltatták az olimpiai szellem kibontakozását, veszélybe sodorták az egész mozgalmat. Mint elmondta, az 1988-as szöuli olimpiával fordult a kocka, a Koreai Köztársaság fővárosában rekord létszámu mezőny gyült össze, csaknem teljes volt az olimpiai család. (folyt.köv.)
1989. május 27., szombat 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|