|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - csehszlovák lapok (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 23. (MTI-tud) - A hivatalos megnyilatkozások után először közölt olvasói véleményt a nagymarosi építkezések felfüggesztéséről a Rudé Právo. Németh Miklós prágai tárgyalásainak előestéjén, kedden, a lap első oldalán jelentette meg Josef Kalousek artubicei közgazdász levelét, aki ,,csodálkozásának,, , ,,meglepetésének,, és ,,felháborodásának,, adott hangot a döntés miatt, amely - mint hangsúlyozta - ,,nehezen járul hozzá, hogy Csehszlovákia és Magyarország testvéri együttműködésének a légköre és egymás közti nemzetközi, politikai kapcsolatai megszilárduljanak,,. A közgazdász azt írta, a felelős magyar szerveknek meg kellene érteniük, hogy a problémákat a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ilyen úton megoldani nem lehet. Nem titok - fűzte hozzá -, hogy jóval a szerződés megkötése előtt minden szempontot, beleértve a környezetvédelmit is, megvizsgáltak. A levélíró szerint éppen az olyan létesítmények, mint a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer segítenek megoldani az olyan ökológiai problémákat, mint a mind Csehszlovákiának, mind Magyarországnak jelentős gazdasági károkat okozó árvizek elleni védelem. A pardubicei közgazdász azt hangoztatta, hogy a nagymarosi építkezések ügyét az ellenzéki csoportok használták fel saját politikai céljaik érvényesítésére, amit nyilatkozatában a nagymarosi tanácselnök is megerősített.
A csehszlovák szakszervezetek lapja, a Práce, keddi számában Ladislav Blazek csehszlovák szövetségi tüzelőanyag- és energiaügyi miniszterhelyettest szólaltatta meg Bős-Nagymaros ügyében. A miniszterhelyettes a korábbi hivatalos megnyilatkozásokhoz hasonlóan a teljes létesítmény felépülésének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a vízlépcsőrendszer árvízvédelmi, hajózási és talajvízvédelmi hasznosságát. Blazek azt is elmondotta, hogy a teljes vízlépcső felépülésével napi öt vagy több órán át lehetne csúcsra járatni a bősi erőművet és az így megtermelt elektromos energia 40 százaléka fedezné a két ország csúcsenergia-szükségletét. Mindehhez elengedhetetlen a nagymarosi tározó megépítése, amely - hangsúlyozta - azt is lehetővé tenné, hogy a csúcsenergia-termelés idején is zavartalan maradjon a nemzetközi hajózás az érintett Duna-szakaszon. (folyt.)
1989. május 23., kedd 10:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|