|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - A fél évvel ezelőtt létrejött Független Jogász Fórum célja, hogy részt vegyen a demokratikus átalakulási folyamatban, s tagjaik szakmai felkészültségükkel segítsék a jogalkotást - hangzott el az FJF választmányának a Kossuth Klubban tartott keddi sajtóértekezletén.
Kónya Imre, a Független Jogász Fórum vezetője kiemelte, hogy a szakmai fórum megalakulásának időszakában indult el hazánkban az az erőltetett menetű törvényalkotási folyamat, amelynek deklarált célja a jogállam megteremtése, s amelynek betetőzéseként szánja a hatalom az új alkotmány elfogadását. Az FJF véleményét hangoztatva kiemelte: ez a folyamat azonban nem szolgálja a demokratikus átalakulást, sőt késlelteti a demokrácia megteremtésének irányába ható tendenciákat. A jogászfórum meggyőződése szerint a demokráciát jogszabályokkal megteremteni nem lehet, hiszen azt egyébként sem megteremteni kell, hanem az akadályokat szükséges eltávolítani érvényesülése útjából. Ameddig ugyanis a politikai demokrácia nem valósul meg, addig nem lehet olyan intézményeket átvenni, amelyek kétségkívül jól működnek demokratikus viszonyok között. Konkrétan: nem ér semmit az olyan jogszabály, amelynek nincsenek meg az alapjai. Az alapok nélküli jogalkotás pedig káros, mert pótcselekvést jelent a hatalom számára, amellyel elkerüli az igazi lépéseket a hatalom megosztásának irányába - mondta. Éppen ezért a Független Jogász Fórum szerint a demokráciához vezető úton a jognak előbb a korlátokat kell lebontani, a bürokratikus jogrendszert és túlszabályozást kell megszüntetni. A demokratikus jogintézmények megalkotására pedig csak a demokrácia megfelelő szintjének funkcionálása esetén kerülhet sor - hangsúlyozta Kónya Imre. Egresi András, az FJF választmányának tagja azokról a jogalkotási területekről szólt, amelyeknél a Független Jogász Fórum szerint érdemi változtatásokra van szükség. Közéjük sorolta a Büntető Törvénykönyv államellenes bűncselekményekről szóló fejezetének megváltoztatását, a büntető eljárás reformját, az új sajtó- és az informatikai törvény megalkotását, a tulajdonszerzéssel kapcsolatos korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezését, a kisajátítási jogszabály teljes átdolgozását. Rámutatott: ameddig ezeket nem rendezik, fennáll a politikai visszarendeződés veszélye. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum sajtóértekezlete (2. rész)
|
Kutrucz Katalin, ugyancsak FJF választmányi tag azt elemezte, hogy miért tartja szükségesnek a Független Jogász Fórum a BTK állam elleni bűncselekményekről szóló passzusának megváltoztatását. Utalt arra, hogy a koncepciós perek felülvizsgálatának korát éljük. Ez elsősorban az akták felülvizsgálását jelenti, ám ebből a lehető legritkábban derül ki a koncepció. Márpedig a koncepció az akták ,,fölött,, van: az utasításokban, a jogszabályokban és a jogszabályokat kikényszerítő hatalmi rendelkezésekben érhető tetten. Ha a BTK szóban forgó fejezetét megvizsgáljuk, abból is tükröződik egy koncepció - mondta. A felelősség határai ugyanis olyan szélesen vannak megvonva benne, hogy minden állampolgár felett ott lebeg Damoklész kardja. Ez nem jelenti azt, hogy ennek a törvénynek az alapján sok embert vontak felelősségre, ugyanakkor ellentmond a jogbiztonság elvének. Éppen ezért a Független Jogász Fórum munkacsoportja által elkészített módosító javaslat abból indul ki - emlékeztetett -, hogy meg kell próbálni szűkíteni a felelősség körét, a tényállásokból pedig ki kell iktatni a jogilag értelmezhetetlen fogalmakat. Egyebek között meg kell szüntetni a politikai viták kriminalizálásának lehetőségét. Az FJF felfogása szerint állam elleni bűncselekményként azokat a cselekményeket kell büntetni, amelyek sértik, vagy veszélyeztetik az ország függetlenségét, területi épségét, a demokratikus szabályokon alapuló alkotmányos rendet. Emiatt - mint Kutrucz Katalin hangsúlyozta - szükséges a jogszabályba beépíteni az erőszakos hatalomátvétel és -megtartás tiltását, valamint meg kell fogalmazni a hazaárulásnak egy markánsan definiálható módját. Ez pedig külföldi hatalom igénybevétele itthoni viszonyaink rendezésére - hangoztatta. A sajtóértekezlet részvevői az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos kérdésre elmondták: a történelmi tapasztalatok szerint alkotmányozni csak konszolidált körülmények között lehet. A jelenlegi körülmények erre nem alkalmasak, hiszen a politikai helyzetet figyelembe véve úgy tűnik, a mostani parlamenti ciklusban nem lehet ,,áterőltetni,, az új alkotmányt. Jóllehet a konkrét alkotmánykoncepció nagyon jó rendelkezéseket tartalmaz, ám még nem időszerű. Ugyanakkor az FJF választmányi tagjai szerint aggodalomra ad okot olyan jogintézmények - köztársasági elnök, Alkotmánybíróság - kivétele az alkotmányból, amelyek lehetőséget kínálnak a pozíciók átmentésére, a jelenlegi viszonyok konzerválására. A koncepciós perekkel, köztük Nagy Imre perével kapcsolatos kérdésre az FJF képviselői kifejtették: e perek áldozatainak bűnösségét a politika mondta ki, ezért a rehabilitációnak is politikainak kell lennie. (MTI)
1989. május 23., kedd 16:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|