|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Törvényességi óvás - Demény Pál - Legfelsőbb Bíróság (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa, dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese vezetésével kedden tárgyalta a Demény Pál elítélt javára - az 1946-ban lezajlott büntetőperben hozott ítélet miatt - benyújtott legfőbb ügyészi óvást.
A ma 88 esztendős Demény Pál a két világháború közötti magyar munkásmozgalom jelentős személyisége volt. Baloldali magatartásáért többször bebörtönözték. 1945. február 13-án Péter Gábor elfogta, maga kísérte a fogdába, majd internálták. 1946-ban besúgással elkövetett népellenes bűntett miatt 4 év 6 hónapi kényszermunkára, politikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való felfüggesztésére, valamint fellelhető vagyonának elkobzására ítélték; a háborús bűntettek miatt ellene emelt vád alól felmentették. A büntetés letöltését követően ismét internálták, majd 1953-ban a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt 10 évi szabadságvesztésre ítélték. A börtönből az ügyészi vizsgálat alapján 1956. október 15-én szabadult. A javára benyújtott legfőbb ügyészi törvényességi óvást követően a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1957-ben megállapította, hogy a négy évvel korábbi ítélet törvénysértő volt, ezért az ellene emelt vádak alól felmentette. A kedden tárgyalt legfőbb ügyészi óvás szerint törvénysértő az 1946. július 17-én hozott ítélet is, amelynek tényállása - egyebek között - tartalmazza: Demény Pál 1937-ben észrevette, hogy a rendőrség figyelteti. Felkereste Hain Pétert, a politikai rendőrség egyik vezetőjét és kérte, ne figyeltessék, mert már nem foglalkozik politikával. Felhívására Demény Pál felajánlotta, hogy a munkásmozgalomról, különösen a kommunista szervezkedésekről a rendőrségnek jelentést tesz. 1938 szeptemberében a vádlott által vezetett frakció ,,A cseh nép nem ellenségünk,, címmel röpiratot adott ki az SZDP aláírásával. Ennek három példányát Demény Pál maga vitte el Hain Péterhez, mondván: ha megtudja, jelenteni fogja, kik készítették és terjesztették e röplapokat. Időközben azonban a nyomozás kiderítette, hogy Demény Pál is részt vett a röplapok előállításában, ezért letartóztatták. 1942 tavaszán Demény Pál átadta a rendőrségnek az illegálisan terjesztett Szabad Nép egy példányát. Ezzel felhívta figyelmüket arra, hogy a kommunista párt olyan erős, hogy nagy terjedelmű, 16-18 oldalas újságot ad ki. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|