|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP-vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Péter, az EK tárgyalócsoportjának tagja. Hozzátette: elfogadják Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felajánlását, hogy közreműködik a tárgyalások lebonyolításában. Elmondta, hogy véleményét még nem egyeztette a kerekasztal tagjaival, de szerinte teljesen új felállás lenne, s talán lendületet adhatna a tárgyalásoknak, ha az MSZMP-vel együtt. A kormány vagy a parlament képviselői is a tárgyalóasztalhoz ülnének. Ez viszont egyéni kezdeményezés helyett a KB testületének döntése alapján történjék - mutatott rá.
Mint mondta, az ellenzéki kerekasztal nem akarja eldönteni, hogy kivel kell tárgyalni, de a hatalom jelenlegi igazi gazdája vitán felül az MSZMP KB. Így nem volna jó, ha a Központi Bizottság kimaradna a megállapodásokból, mert esetleg azt mondhatnák a testület tagjai, hogy számukra nem kötelező érvényűek a megkötendő egyezmények. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány tárgyaljon az ellenzékkel, az MSZMP-nek akkor is képviseltetnie kellene magát a hatalom delegációjában. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: olyan megállapodásokat szeretnének kötni, amelyekből rövid időn belül jogszabály lesz. Ebben az Országgyűlés elnöke jelenleg semmiféle kötelező ígéretet nem tud adni. Egyébként bizonyos ügyekben, napi konfliktusokban - mint például Bős-Nagymaros, vagy a gyógyszerrendelet - kívánatos lenne a kormánnyal tárgyalni. Ebben azonban a független szakszervezetek lennének a partnerek, az EK csak megfigyelő. Végezetül arról szólt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal Pozsgay Imrét kettős minőségében - PB-tag, államminiszter - szívesen elfogadná tárgyalópartnernek. Az MSZMP szakértője, Tóth András azt hangsúlyozta: a kiindulási pontjuk továbbra is a Központi Bizottság május 8-ai javaslata, de minden olyan értelmes kezdeményezést üdvözöl az MSZMP, amely segíti a tárgyalások kimozdítását a holtpontról. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|