|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (1.rész)
|
Moszkva, 1989. május 20. szombat (MTI-tud.) - Vita a Dunán címmel terjedelmes cikket szentelt a Bős-nagymarosi erőmű építése körüli bonyodalmaknak az Izvesztyija, kiemelve, hogy a Duna-menti országokban viharos fogadtatásra talált a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntése.
A Moszkvából, Budapestről és Prágából keltezett írás bevezetőül elmondja: tavaly ősszel az Országgyűlés az építés folytatása mellett foglalt állást. Idézi Horn Gyulát is, aki akkor úgy vélekedett, hogy a magyar-csehszlovák megállapodás felmondása az utóbbi negyven év példátlan eseménye lenne, és rendkívül károsan befolyásolná Magyarország nemzetközi tekintélyét. A lap beszámol arról, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső tervében a közvélemény nyomására az eredetihez képest jelentősen előtérbe helyezték a természetvédelmi szempontokat. Ezt követően a magyarok szempontjából különösen kedvező osztrák hitellel kezdődött meg az építkezés, amelynek készültségi állapota ma a magyar oldalon 40, Csehszlovákiában pedig 60 százalékos. - A tavalyi parlamenti döntés óta Magyarországon megváltozott a kormány összetétele, az ország pénzügyi helyzete rosszabbodott, s rendkívüli intézkedések szükségeltettek a fenyegető költségvetési deficit megszüntetésére. Ilyen körülmények között a jelentős befektetéseket igénylő dunai program a kritikák kereszttüzébe került. A kormányszervek, mindenekelőtt a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium nem tudták meggyőzően cáfolni a bírálatokat - olvasható a cikkben. Az Izvesztiyja szerint ezt használta ki az ellenzék, amely a környezetvédelmi és gazdasági problémából politikai kérdést csinált, s népszavazást követel az építkezés ügyében. Csatlakoztak hozájuk az ,,ortodoxok,, és a ,,reform ellenzői,, is. S miközben az MSZMP kiváró álláspontra helyezkedett, a parlamentben megszaporodott a Duna-védők száma. A napokban a kormány tanácsadó bizottsága az építkezés leállítását javasolta, - folytatódik az írás -, amit a minisztertanács el is fogadott. Végleges döntést a magyar Országgyűlés hoz két hónap, az újabb vizsgálatok befejezése után. Ezzel együtt a kormány a parlament belegyezésével tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával az államközi szerződés módosításáról. A lap itt idézi Havas Péter kormánybiztost, aki szerint a magyar adófizetőknek ez a leállítás többe kerül, mint magának az építkezésnek a befejezése. (folyt.)
1989. május 20., szombat 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|