|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP reformkörök országos tanácskozása szegeden
|
1989. május 20., szombat - Szombaton délelőtt Szegeden, az MTA Biológiai Központjában megkezdte munkáját az MSZMP reformkörök országos tanácskozása 110 reformkör, platformcsoport több mint 400 képviselője, s az új szerveződések, pártok, társadalmi mozgalmak csaknem 100 érdeklődője résztvételével. A tanácskozáson megjelent Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára is. A reformkörök még nem jelentenek akkora tömeget, amely megváltoztathatná az MSZMP arculatát, de már éreztetik hatásukat - mondta a tanácskozást szervező, a országban elsőként megalakult Csongrád megyei reformkör képviselője, Lovászi József. Kiemelte: a tanácskozás célja az MSZMP-n belül reform-platform kidolgozása. A reformkörök létrejötte a párt eddigi működésének kritikája - hangsúlyozta Kerényi György, a Bács-Kiskun megyei reformkörök képviselője vitainditó előadásában. Csökken a párt létszáma, egyre többen morzsolódnak le. A kiábrándulás, az elfordulás okaként említette egyebek mellett, hogy elbürokratizálódott a párt, a lélektelen és a formális szervezeti életből szinte kiveszett az emberi kapcsolat, a szolidaritás. Az MSZMP bármennyire is szeretné, nem szabadulhat a sztálini modelltől, ha saját működését, felépítését át nem formálja - mondotta Géczi József, a Csongrád megyei reformkör képviselője. Majd kijelentette: mindehhez sürgősen, még az idén rendkívüli, előrehozott pártkongresszusra van szükség. Elmondta azt is, hogy számos reformkör fontosnak tartja: Nagy Imre és kivégzett társai temetése előtt egyértelmű politikai értékelést kapjanak a demokratikus szocializmus 1953 utáni politikai, irodalmi és filozófiai áramlatairól az MSZMP részéről is. Ugyancsak fontosnak tartotta továbbá, hogy kíséreljék meg a Kádár-korszak differenciált értékelését is. A plenáris ülést követően a tanácskozás öt szekcióban folytatja munkáját. Ezek témái: múltunk a jelenben; milyen pártot akarunk?; a gazdaság és a tulajdon reformja; társadalmi állapotaink és a reform; átmenet a demokratikus jogállamba. (MTI)
1989. május 20., szombat 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|