|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bolgár lap Bős-Nagymarosról
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. május 22. hétfő (MTI-tud) - ,,Nehezen kibogozható csomó - elfogulatlanul a magyar-csehszlovák vitáról,, címmel a bolgár lapok közül elsőként foglalkozik Bős-Nagymaros problematikájával a Pogled legújabb száma. Petar Padev, a népszerű szófiai hetilap cikkének szerzője rámutat, hogy a vízlépcsőrendszer ,,jövője most kétessé vált, ami nemzetközi jogi problémákat idézhet elő. Csehszlovákia ragaszkodik az építkezés befejezéséhez, ellenkező esetben kártérítési igényt helyez kilátásba.,,
Az objektum előtörténetéről a cikk elmondja, hogy a vele kapcsolatos szerződést Kádár János írta alá Csehszlovákiával 1977-ben, s hogy a terveket sokáig a szakembereknek csupán szűk köre ismerte. A magyar ,,hivatalos sajtóban, amelyben a glasznoszty akkor még nem emelkedett a mai szintre, nem jelent meg róla semmi,,. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: ,,az építkezés költségei azzal fenyegetnek, hogy háromszorosan meghaladják az eredetileg tervezettet. A terv ellenzői szerint a villanyerőmű majd hogy nem veszteséges lesz. Maximum 720 megawattos kapacitása nem éri meg a költséget - 40 milliárd koronát és 100 milliárd forintot...,, ,,A politikai rendszer pluralizálódásával Magyarországon nyílttá vált a vita. A vízierőmű a sajtó fő témája lett, amelyet mindenfajta polémiában érvként használnak. A kérdés ma mindenekelőtt Magyarország belső problémája, és csak másodsorban kétoldalú magyar-csehszlovák, illetve magyar-osztrák (a 6 milliárd schillinges hitel miatt) kérdés. S mindezt a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell megoldani,, - írja a Pogled.+++
1989. május 22., hétfő 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|