|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros tanulsága - 1. folyt.
|
Alig 15 hónapja fordultak csehszlovák elvtársaikhoz a szorult helyzetben tanácstalankodó magyar elvtársak. Ők kérték - és nem a csehszlovák fél ajánlotta - hogy a munkálatok ütemét fokozni, a kitűzött határidőket előbbrehozni kellene. Mivel érveltek akkor és ott a magyar megbízottak, nemsokára bizonyosan megtudjuk. Nagy meglepetésre azonban ne számítson senki. A sürgetés, az erőösszpontosítás akkor egyértelműen politikai célokat szolgált. Valamiképpen szó eshetett a mind pimaszabbul ágáló ellenzékiekről, akiket akkor még inkább illettek a vezérek az ellenség kifejezéssel. Nyilván a csehszlovák tárgyalópartner segítő szándékát fokozta a párt sorozatos sikertelenségeinek mintegy példálódzó sejtetése. Hiszen e tekintetben az északi szomszéd helyzete sem a legrózsásabb. Magától értetődő tehát, hogy azt a gesztust, amit akkor a magyar vezetők kértek tőle, legalább olyan örömmel teljesítette, mint teljesítené ma is - akár a kivitelezői kapacitás megduplázásának igényét is. Ugyancsak magától értetődő persze, hogy a most pár napja kimondott budapesti kormánydöntés hatására a prágai fél kizárólag sérelmeit tálalja a világ és saját közvélemnye elé, és nem sok gondolatot veszteget azokra a valós hátrányokra, amelyek Magyarország mellett Csehszlovákiát is érik, ha ennek a beruházásnak időben nem vetnek véget. De hát miért is emlegetnék ők azokat a károkat, amelyeket nekik okoz a Duna átterelése? Magyarok, magyar területek, magyar történelmi hagyományok az áldozatok - még ha földrajzi értelemben nem is Magyarországot emlegetünk. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|