|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (2.rész)
|
Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését a teljes pártdemokrácia jellemezze. Szükségesnek tartják a reformkörök a névváltoztatást. Az új névben tükröződjön a megújult párt demokratikus szocialista jellege. Ezután Keserű Imre, a szentesi reformkör tagja szólt hozzá, aki kijelentette: ma Magyarország forradalmi léptékű feladatok előtt áll. Az MSZMP-tagoknak két választásuk van. A fordulat - ellenük, vagy velük - mindenképpen végbe megy. A reformkörök úgy határoztak: nem hagyják, hogy az MSZMP ebből a fordulatból kimaradjon. A híd szerepét szeretnék betölteni a hatalom, valamint a párt és a társadalomnak a fordulatban érdekelt erői között. Nem nevezhető szocializmusnak az a rendszer, amely Lukács Györgyöt, József Attilát, Nagy Imrét, Heller Ágnest, Alexander Dubceket, Bihari Mihályt, Király Zoltánt, Biró Zoltánt, Lengyel Lászlót, ezeket a reformistákat kivetette magából - mondta. Ugyanakkor ezek az emberek példáját is jelentik annak, hogy a demokratizmus és a szocializmus eszmerendszere összeegyeztethető. Eljött az idő arra, hogy a sztálini modellt végérvényesen és visszavonhatatlanul megszüntessük. A modellváltás azonban csakis békés körülmények között mehet végbe - hangsúlyozta Keserű Imre. A nagygyűlésen felolvasták a tanácskozásnak az Ellenzéki Kerekasztal levelére adott válaszát, amelyben egyebek között a reformkörök kimondják: a jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak a társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás sikerre vitelében. A fő felelősséget annak a pártnak kell vállalnia, amelynek negyven évi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi válságba juttatta. Az útkeresés után most a reformok teljes körű megvalósításának időszaka következett el - jelentette ki Nyers Rezső, akit a hallgatóság nagy tapssal köszöntött a pódiumon. Rámutatott: nem forradalomra, hanem forradalmár szellemű és forradalmár bátorsággal végrehajtandó strukturális reformokra van szükség. Utalt arra is, hogy a magyar szocialista mozgalomban 1953 óta jelen vannak a reformtörekvések, s ilyen kezdeményezések történtek 1956-ban és 1968-ban is. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|