|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Drámai párbeszéd a kínai parlamentben (1.rész)
|
Éliás Béla és Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. május 18. csütörtök (MTI-TUD) - A pekingi diákok éhségsztrájkjának hatodik napján, az immár második milliós tömegtüntetés közepette került sor a kínai parlamentben csütörtökön az első párbeszédre Li Peng miniszterelnök és több más kínai vezető, valamint a sztrájkoló egyetemisták és főiskolások képviselői között. A rendkívül kemény és helyenként drámai hangvételű párbeszédét élőben közvetítette a pekingi televízió.
Mindjárt a találkozó kezdetén kitűnt, hogy szinte áthidalhatatlan ellentét van a párt- és állami vezetés és a diákok, illetve a velük együtt tüntető lakosság között. Li Peng miniszterelnök abban határozta meg a találkozó célját és feladatát, hogy mindent el kell követni az éhségsztrájk beszüntetése és a tüntetések leállítása érdekében. Hangoztatta, hogy a kínai vezetést rendkívül aggasztja a Pekingben kialakult helyzet és természetesen a sztrájkoló diákok sorsa, életük megmentése. A diákok - akik közül kettőt a kórházból szállítottak a parlamentbe - közbevágtak és azzal vádolták Li Penget, hogy mellébeszél. Szemére vetették, hogy heteken át nem volt hajlandó szóbaállni a diákokkal. Követelték, hogy az aggodalmak hangoztatása helyett a lényegről beszéljenek, s ezek a következők: 1. A párt és az állam vezetése ismerje el, hogy a diákmozgalom demokratikus és hazafias jellegű. 2. Bocsátkozzanak valódi párbeszédbe, amilyen gyorsan csak lehetséges. Rámutattak, hogy immár nem csak a diákokról van szó, hanem olyan mozgalomról, amelyhez milliók csatlakoztak. Követelték, hogy a párt nyilvánítsa semmisnek a Zsenmin Zsipao április 26-i vezércikkét, amely sértő volt a mozgalomra nézve. Ez alkalommal is szorgalmazták, hogy Csao Ce-jang pártfőtitkár és Li Peng jelenjen meg a Tienanmen téren és ott folytasson párbeszédet a sztrájkolókkal és tüntetőkkel. Ismerje el a vezetés a diákok alternatív szervezeteit és adjon egyértelmű és világos választ a demokratikus mozgalom által felvetett problémákra és követelésekre. Csak ezt követően vállalhatják, hogy az éhségsztrájk abbahagyására szólítják fel diáktársaikat. (folyt.)
1989. május 18., csütörtök 17:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|