Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon - Vitafórum a Politikai Főiskolán (2. rész)

Szerdahelyi István, az Új Fórum főszerkesztője szerint a
válságos helyzetből csak invencióval, szaktudással kerülhet ki az
ország. Utalt arra a problémára, hogy az értelmiség túlnyomó
többsége kivonult a politikai életből. Szerinte a manapság gyakran
emlegetett hallgató többség nemcsak a munkásság és a parasztság,
hanem az értelmiség széles rétegeit is magában foglalja.

    Nemeskürty István író-filmesztéta szerint az értelmiség
feladata: a lehető legnagyobb tudást megszerezni, és ezt a
társadalom hasznára fordítani. Utóbbi azonban a politikai hatalomtól
is függ. Felszólalásában utalt az értelmiség által az elmúlt időben
elkövetett hibákra, köztük a Pénzügyminisztériumban a pénzügyi
diktatúra érvényesülésére, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium
elhibázott gyógyszerrendeletére, vagy a vízügyesek erőszakos
érdekérvényesítésére Bős-Nagymaros ügyében. Ezzel kapcsolatban
megjegyezte: felvetődik a kérdés, hogy az ilyen döntések részesei az
értelmiséghez vagy a politikai hatalomhoz számíthatók-e. Szerinte
ezt a problémát alaposabban meg kellene vizsgálni.

    Radics Katalin, a Társadalmi Szemle szerekesztőbizottságának
elnöke egyebek között arról szólt, hogy az értelmiséget a helyének
megtalálásában gátolta a politikai intézményrendszer. Problémaként
említette meg, hogy a munkásmozgalom és a kelet-európai társadalmak
nem voltak képesek megemészteni, feldolgozni az új gondolatokat.
Ugyancsak jelentős gond a túlhaladott premisszákból való kiindulás,
például az, hogy az értelmiséget kizárólag szövetségesként kerestük.

    Krausz Tamás történész rámutatott: ideje lenne az
értelmiségi-munkás ellentétből valamilyen formában kikerülni. Ez
ugyanis a 60-as, 70-es, sőt még inkább az 50-es, 60-as évek terméke,
amikor is a politikai hatalom bizonyos tekintetben mesterségesen
élezte ezt az ellentétet. Jobb lenne - jegyezte meg -, ha az
értelmiség-munkás ellentmondást a mai társadalmi szerkezet alapvető
ellentmondásaival hoznánk valamilyen módon összhangba. Az igazi
ellentmondások kialakulásában a vízválasztó a tulajdonviszonyok
problémája, másrészt gondként jelentkeznek bizonyos bürokratikus
apparátusok egyre önállósuló érdekei. Ezek azok az ellentmondások,
amelyek egyfelől értelmiségi és munkás, másfelől bizonyos
érdekcsoportok között húzódnak meg. Így amikor értelmiség-munkás
ellentétek kerülnek felszínre, tulajdonképpen elködösítjük a valós
problémákat. (folyt.köv.)


1989. május 17., szerda 20:08


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD