|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (3. rész)
|
Földvári József hozzáfűzte: az esetek nagy részében a felelősségrevonás ugyan megfelelt az akkori jogszabályoknak, ám nem felelt meg azoknak az általánosan elfogadott és évszázadok óta élő erkölcsi, büntetőjogi alapelveknek, amelyek megsértése minden körülmények között jogtalannak minősül. Arra a kérdésre, hogy mely iratok vannak külföldön, s melyek semmisültek meg, Zinner Tibor példaként említette: 1945-47 között Magyarország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi vezetők ellen folytatott, később koncepciósnak minősített perek iratait megsemmisítették, ám a rehabilitációs tárgyalások jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Megsemmisítették a Kádár-per 1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1954-es peres felülvizsgálati rehabilitációs eljárás iratai. Ezeket a Belügyminisztérium archívumában őrzik. A bizottság azonban most nem ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mivel ezek 1962-ben lezárultak. Zinner Tibor a TV Híradó kérdésére kifejtette véleményét a személyét, illetve Adalékok a magyaroroszági koncepciós perekhez című könyvét ért támadásokról is. Egyebek között elmondta, hogy 1973 decemberétől 1982 februárjáig a Fővárosi Levéltárban dolgozott, s ő foglalkozott a Budapesti Népbíróság és a Népügyészség irataival, amelyeket a BM átadott. Így hivatalból jutott hozzá a ,,levéltár-érett,, dokumentumokhoz. Ez az oka, hogy 1980-ban a Belügyminisztérium felkérésére szaktanácsadóként segítette a BM történetét feldolgozó kutatócsoport munkáját. Zinner Tibor hangoztatta: egy történész legyen objektív azzal is, aki áldozat volt, és azokkal is, akik bűncselekményeket követtek el. Egy másik kérdés kapcsán László Jenő kitért arra, hogy e vizsgálat lezárását követően módosítani kell a levéltári törvényt, illetve a bírósági iratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat is. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|