|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz interjú - New York Times (3.rész)
|
,,Félelem és apátia van,, , idézte a lap Kőszegh Ferencet, az SZDSZ vezetőjét: ,,Az emberek nem hiszik, hogy szervezeteink hatékonyak lehetnek. Gyanakodnak, hogy az értelmiségi elit mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tömegbázisuk,,. A The New York Times utal arra, hogy négy, 1948-ban feloszlatott politikai párt újjáalakult és új politikai mozgalmak is jöttek létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egynek van négyezernél több tagja. A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai vereséget szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erőmű munkálatainak felfüggesztése mellett döntött, hiszen a főtitkár május 1-én még támogatta a beruházást. Grósz politikai pályafutása során ,,szigorú kommunista ortodoxiát,, képviselt. Korábban azt vallotta, hogy 1956 ellenforradalom volt, majd, miután a hatalmi harcban a kérdés jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és kialakította a kompromisszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött és ellenforradalommá fajult. ,,Mivel nem hisznek Grósz elkötelezettségében a mélyreható változás mellett, sok kommunista úgy véli: a vezetése elleni belső kihívások el fogják távolítani helyéről, mielőtt sor kerülne Magyarország első szabad parlamenti választására,, - írta a The New York Times. A reform-kommunisták és a párthoz nem tartozó liberálisok Pozsgay Imre vezetésében bíznak, írta a lap, aki lelkesen támogatja Mihail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton belül saját útját járja, nincs szoros kapcsolatban még más, a megújítás mellett elkötelezett személyekkel, így Nyers Rezsővel, a 60-as évek gazdasági reformjai megteremtőjével sem. A The New York Times tudósítása szerint az MSZMP elismeri, hogy a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet kijutni. Annak tudatában, hogy Magyarországot a Nyugat számára elfogadhatóbbá kell tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes piacgazdaságot.+++
1989. május 15., hétfő 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|