Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Bős-Nagymaros - pozsonyi Pravda és Új Szó (2.rész)

Srncova szerint feledésbe merül az a tény, hogy az egész
építkezés elsősorban ökológiai célokat szolgál, a környező területek
lakosságának árvízvédelmét. Sem Csehszlovákia, sem Magyarország nem
olyan gazdag állam, hogy megengedhetnének maguknak ilyen költséges
védelmi intézkedéseket anélkül, hogy a Duna energetikai potenciálját
kihasználnák.

    Srncova külön foglalkozik azzal, hogy Csehszlovákia részére
milyen jelentős negatív következményekkel járna a nagymarosi
vízierőmű építésének a leállítása. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy
a bősi erőműt az eredeti elképzelésektől eltérően nem lehetne
csúcsra járatni. Számottevően veszítenének értékükből az ottani
beruházások, ez érintené a turbinák számát, akárcsak a
felvízcsatornát és a viztározó nagyságát. Nem kis veszteséget
jelentene a mértéken felül lefoglalt mezőgazdasági terület is és
kedvezőtlenül befolyásolná a környék intenzív hasznosítását. Ugyanez
mondható el a nagymarosi vízlépcső védelmi rendszeréről, amelyet
csehszlovák területen építünk - fűzi hozzá Srncova.

    A mérnöknő megismétli a csehszlovák sajtóban már korábban
hangoztatott másik érvet is, miszerint a nagymarosi erőmű elhagyása
negatív hatással volna a Szap-Budapest közötti Duna szakasz
hajózhatóságára. A hajózási feltételek a jelenlegi kedvezőtlen
szinten maradnának és nem lenne biztosítható a Duna Bizottság által
ajánlott három és fél méteres hajózási mélység. Srncova szerint a
nagymarosi vízierőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések
szerint több tiz milliárd koronára rúgna Csehszlovákia jóvátételi
követelése Magyarországgal szemben.

    A mérnöknő hangsúlyozza, az államok közötti szerződéseket az
egyezményes jogról 1969-ben kötött sokoldalú bécsi megállapodás
szabályozza és ennek alapján Csehszlovákia és Magyarország
szerződéses feleknek számítanak. A bécsi megállapodás 57. cikkelye
szerint kölcsönös beleegyezés nélkül a szerződés végrehajtását nem
lehet felmondani.+++


1989. május 15., hétfő 12:58


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD