|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly megbeszélései - A szaktanácsadó tájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 12., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a nemzetközi kerekasztal-konferencia résztvevői tiszteletére adott fogadáson jó hangulatú beszélgetést folytatott több párt képviselőjével. A véleménycseréről Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai szaktanácsadója elmondta: valamennyi küldöttség elismerően szólt az MSZMP kezdeményezéséről, arról, hogy sokoldalú tanácskozást tartsanak Európa jövőjéről. Többen a párt politikai bátorságát, találékonyságát emelték ki. A konferencia eddigi munkája alapján úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt eljönni Budapestre, hasznosnak bizonyult az eszmecsere. Sokan úgy fogalmaztak: ha az MSZMP vállalkozik e gondolat továbbvitelére, ők partnerek lesznek a megbeszéléseken.
Szinte valamennyi vendég érdeklődött a magyarországi belpolitikai események iránt, a kérdések túlnyomó többsége erre vonatkozott. Jelentősnek tartották azt a gesztust, hogy a tanácskozás nemcsak külpolitikai kérdésekről szóló eszmecserére adott lehetőségeet, hanem fórumot is rendezett az MSZMP, amelyen a magyar belpolitikáról, gazdaságról is hallhattak információkat. Többen beszámoltak arról, hogy módjuk volt magyarországi politikai szervezetek, most alakuló pártok képviselőivel találkozni. A finn delegáció például a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt helyzetéről tájékozódhatott. Mások látogatást tettek a Hazafias Népfrontnál. A beszélgetések során felvetődött: az MSZMP komolyan gondolja-e a többpártrendszert? Grósz Károly válaszában kitért arra, hogy ezt a kérdést magyarországi partnerei közül is sokan feltették már. Kijelentette: az MSZMP stratégiának tekinti a többpártrendszert, a Magyarországon alakuló pártokkal való együttműködést. Hozzátette azonban, hogy az együttműködési szándékot nem a szavak döntik el, hanem elsősorban a gyakorlat, az együttélés. A főtitkár többször is hangsúlyozta, hogy a nemzet, a haza túlélése a pártok, a társadalom és a politikai élet különböző erőinek összefogását igényli. A Finn Szociáldemokrata Párt képviselője azt kérdezte: vajon valóságos-e az a politikai pezsgés, amit a magyar társadalomban tapasztaltak, vagy ez csak a felszin? Grósz Károly elmondta: a megújulás igénye az egész társadalmat áthatja. Tény azonban, hogy a politikai mozgások, a viták túlnyomóan az értelmiség körében bontakoznak ki. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|