 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (2. rész)
|
Jaroslav Husarik az építkezés leállításának a csehszlovák
népgazdaságra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bősi
vízierőművet csúcsjáratásra tervezték, ami lehetetlenné válna ha a
nagymarosi tározó nem készülne el. A csehszlovák népgazdaságot
emiatt mintegy huszonhét milliárd korona veszteség érné, s az
elvesztett energiamennyiség pótlása mintegy négyszáz megawatt
kapacitású új energetikai mű építését tenné szükségessé,
hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. A bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték,
így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon.
Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű
építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés
értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez.
A minisztériumi igazgató azt is megjegyezte, a bősi erőművet
arra tervezték, hogy a nagymarosival közösen állítsa elő a
villamosenergiát. Ha tudták volna, hogy a nagymarosi rész esetleg
nem készül el, a felvízcsatornát, a turbinák számát kisebbre,
illetve kevesebbre tervezték volna és háromszáz hektárral kevesebb
lett volna az igénybe vett mezőgazdasági földterület is. Husarik
felhívta a figyelmet, hogy a nagymarosi létesítmény elmaradásával
Szaptól Budapestig változatlanok maradnának a hajózási feltételek, a
Duna medrének mélysége nem érné el a Duna-bizottság által javasolt
3,5 métert. Ennek következtében a csehszlovák Duna-hajózási vállalat
is anyagi kárt szenvedne - jelentette ki a minisztériumi igazgató.
Nyilatkozatában beszélt arról is, hogy a magyarországi szakasz meg
nem épülése kedvezőtlenül befolyásolná a Vág, a Garam és az Ipoly
szabályozását, ezeknél már most olyan munkálatok folynak, amelyek
számolnak azzal, hogy a nagymarosi erőmű a tervezett mértékben
felduzzasztja a vízszintet. (folyt.)
1989. május 12., péntek 14:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|