|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (2. rész) (OS)
|
A tanácsadó testület által felkért szakértők megvizsgálták a döntés megalapozásához készült gazdasági számításokat. E számításokról az a megítélés alakult ki, hogy ezek nem alkalmasak a folytatás, illetve leállítás alternatívájának eldöntésére. A tanácsadó testület véleménye szerint a környezeti kockázatok problémája rendkívül élesen vetődik fel, különösen a nagymarosi beruházás megvalósulása esetén. A ki nem zárható káros környezeti hatások kiküszöbölése a beruházás befejezése után tartósan jelentős újabb és újabb befektetéseket igényelhet. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a már elkészült vagy mindenképpen megépítendő objektumok (Dunakiliti, Bős) is környezeti változásokhoz vezetnek Nagymaros elhagyása esetén is. Ezeket a hatásmechanizmusokat tehát a leállítás esetén is nagy volumenű és minden területre kiterjedő ,,ökológiai tervező,, munka megindításával vizsgálni kell. A tanácsadó testület értékelte azokat a nehézségeket, amelyeket a leállításról szóló döntés az érintett szomszéd országokhoz fűződő viszonyunkban okozhat. Mégis tagjai - többségükben - úgy ítélték meg, hogy vitás kérdések baráti vagy szövetséges országok között is elkerülhetetlenek és természetesek. Önmagában ez a döntés nem okozhat változást a magyar kormányzat politikájával kapcsolatos csehszlovák, illetve osztrák politikában. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha bárki ilyen célra akarná kihasználni a vízlépcső teljes kiépítésének leállítását. A kérdés belpolitikai megközelítésében abból indult ki a testület, hogy egy minden vonatkozásban elhibázott, s rosszul kezelt ügyről van szó, melyet a jelen helyzetben már képtelenség valóban jól lezárni. A leállítás sem hoz létre tehát jó helyzetet, de a leállítás hozhatja csak létre az ország számára a kielégítő helyzetet. A leállítást az eddig említetteken kívül még a következő érvek támasztják alá: - Bár a számítások ellentmondóak és így egyértelmű eligazítást nem adnak, mégis megalapozottnak ítélhető, hogy a továbbépítés leállítása megtakarításokra vezet, a tervezett további kiadások (beleértve a szennyvíztisztítási beruházásokat is) kedvezőbben, vagy más fontosabb igények kielégítésére használhatók fel. - A leállítással a kormány deklarálja a korábbi időszak környezeti következményekre alig figyelő politikájának elvetését és a napjainkra döntő jelentőségre emelkedett környezetkímélő- és védő politika előtérbe állítását: kifejezésre juttatja, hogy meghallgatja és megfogadja a lakosság ilyen igényeit. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|