|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (36. rész)
|
Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoztatta: jó döntés volt, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyal az ifjúság ügyéről. Megítélése szerint a tartalmas, érdemi vitában sok hasznos javaslat hangzott el, amelyek kiegészítik majd a hároméves kormányprogramot. Az államtitkár a vita szembetűnő vonásának ítélte, hogy lényegi egység volt a szóbeli előterjesztés és a vitában elhangzottak között. A különböző megközelítésű felszólalások egyeztek abban, hogy mondanivalójukat az ifjúságért érzett felelősség, a cselekvés igénye hatotta át. A képviselők érthető módon az ifjúság legnyomasztóbb gondjával, egzisztenciális problémáikkal foglalkoztak. Az államtitkár hangoztatta: a kormány osztja azt a kritikus véleményt, amelyet a Parlament megfogalmazott, tisztában van az ifjúság nehéz helyzetével, jogosnak tartja az e helyzet jobbítására vonatkozó követeléseket. Kötelezettséget vállal arra, hogy az ifjúság gondjait kellő súllyal veszi majd figyelembe a szeptemberre kidolgozandó hároméves kormányprogramban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a prioritások között az ifjúság belátható időn belül méltó helyre kerülhet. Deák Gábor hasznosnak ítélte, hogy a vitában nemcsak a kormányprogram, hanem a tárcák számára is elhangzott egy sor olyan javaslat, amely nem kerül pénzbe, csupán több odafigyelést, gondoskodást követel. Ugyanakkor szólt arról, hogy a pénzügyminiszter véleménye szerint a vitában javasoltak megvalósításához legalább 100 milliárd forintra lenne szükség. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy mindegyiket orvosolni lehet, s valamennyi bekerülhet a kormányprogramba. Az indítványokat a kormány felelősen mérlegeli majd, és más szemléletmóddal, az ifjúsóg szerepét elismerve fogja összevetni azokat a gazdasági helyzet adta lehetőségekkel. A vitában - a beszámolóhoz viszonyítva - sokkal nagyobb teret kapott az ifjúság értékválságának, értékzavarainak rendkívül fontos problémaköre. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy a nemzet szellemiségének megőrzése, jövőjének megalapozása szempontjából e kérdéskör az állami ifjúságpolitikában a korábbiakhoz képest sokkal hangsúlyosabban szerepeljen. Üdvözölte, hogy a képviselők legtöbbje az ifjúsági törvény átmeneti megtartását javasolta mindaddig, amíg az abban foglalt ifjúsági jogok és kötelezettségek - a gyermekkorosztállyal együtt - az alkotmányban, illetve az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos más törvényekben nem kapnak helyet. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|