|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (17. rész)
|
Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária ------------------- (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a vitában. Bevezetőként megjegyezte: az ifjúságpolitikai területen sem volt hatékonyabb a kormányzati munka, mint másutt, s az ifjúsági ügyekkel való foglalkozást is a régről örökölt módszerek jellemezték. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést, már csak azért is, mert mindenfajta helyzetelemzést nélkülöz. A képviselő utalt az ifjúsági és sportbizottságban lezajlott vitákra, amelyek során megkérdőjeleződött, hogy alkalmas-e egyáltalán a beszámoló a parlamenti vitára. Úgy vélik azonban, mivel az ifjúság gondjai, problémái már a pattanásig feszültek, a tárgyalás nem halasztható el csupán azért, mert egy rossz beszámoló készült. Annál is inkább, mert a téma félretétele azokat a korábban is gyakran hangoztatott kijelentéseket erősítené, miszerint a kormány, a Parlament ifjúságellenes. Magáról az 1973-as ifjúsági törvényről a képviselő úgy vélekedett, hogy az ifjúság aktivizálása helyett tovább növelte az állam paternalista gondoskodását, s voltaképpen ez vezetett a jelenlegi helyzethez. A bizottság nevében is leszögezte: az ifjúságpolitika a társadalom alapjait érintő politikai ügy, nem pedig szervezeti-jogi kérdés. Ezt támasztotta alá az a megállapítása is, miszerint nem az ÁISH léte vagy nemléte kérdéseként, nem a hivatal függvényeként kell kezelni az ifjúságpolitikát. Ugyancsak a bizottságban elhangzott érveket összegezve, a képviselő kijelentette: az ifjúsági törvény, az azóta eltelt időszak tapasztalatainak megtárgyalása kapcsán elhangzott javaslatokat a kormány építse be programjába, a munkálatokba vonja be az ifjúság képviselőit, és az ifjúságkutatással foglalkozó szakembereket. Ezen túlmenően a kormányzat egy átfogó helyzetelemzés nyomán jelölje meg azokat a válságpontokat, amelyek megoldása nem halasztható tovább. A költségvetés átalakításával az ifjúságpolitika területén is szüntessék meg a maradékelv szerinti támogatást. A készülő lakásgazdálkodási koncepción belül pedig szélesebb körű garanciái legyenek az első lakáshoz jutás lehetőségének. Vörösné Csuka Mária végezetül sürgette a személyi felelősség körének meghatározását az ifjúságpolitika ügyeiben is. Erre vonatkozóan több javaslatot is tett: a kormány bízza meg a társadalompolitikáért felelős államminisztert, vagy nevezzen ki kormánybiztost, esetleg egy népjóléti államminisztert az ifjúsági ügyek kezelésére. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|