|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal állásfoglalása az MSZMP KB politikai egyeztető fórum létrehozásáról tett javaslatáról (1. rész) (OS)
|
1989. május 11., csütörtök - Az "egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választások révén valósítható meg" - teszi magáévá az MSZMP KB 1989. május 8-i javaslata az Ellenzéki Kerekasztalnak, megalakulásától kezdve képviselt álláspontját. Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy az MSZMP gyakorlati politikai lépései ellentmondanak ennek a deklarált elvnek. Az Ellenzéki Kerekasztal kezdettől fogva kétoldalú tárgyalásokat szorglamazott az MSZMP-vel és a hozzá csatlakozó szervezetekkel, s e tárgyalások előkészítése céljából szakértői bizottságot küldött ki. Az előkészítő megbeszélések nem zárultak le, így az MSZMP - új nyilatkozatával - egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat, anélkül, hogy az ott felvetett kérdésekre hivatalos választ adott volna. Az MSZMP egyes politikai szervezetekhez levelet intézett. A javslatból és leveleiből kiviláglik, hogy legutóbbi álláspontját megmásítva, ismét nem hajlandó egységes tárgyalófélként elismerni az Ellenzéki Kerekasztalt. Az Ellenzéki Kerekasztal a tárgyalások megszakítása ellenére is, a demokratikus és békés átmenetért viselt felelőssége tudatában kijelenti, hogy továbbra is készen áll a megbeszélések folytatására. Jóllehet az MSZMP deklarálja, hogy az egyenrangú tárgyaló felek "... tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét", és ezzel elvileg elfogadta az Ellenzéki Kerekasztal javaslatát, ugyanakkor a sajtó már kész törvénytervezeteket hoz nyilvánosságra, és a politikai vezetés minden eszközzel szorgalmazza a törvénytervezetek parlamenti elfogadtatását, hogy ezzel kész helyzetet teremtsen. A párttörvényt és az eredeti alkotmánykoncepció legvitatottabb elemeit igyekszik soron kívül elfogadtatni. Az Ellenzéki Kerekasztal szilárd álláspontjának az az eredménye, hogy az MSZMP a parlamenti demokrácia felé vezető úton eljutott a felismerésig, hogy szüksége van az ellenzékkel folytatott tárgyalásokra, de legalábbis azok látszatára. Továbbra sem ismerte fel azonban, hogy a helyzet valóságos, érdemi tárgyalásokat követel. E tárgyalások nem folyhatnak sem egyoldalú elhatározások, diktátumok alapján, sem pedig az ellenzék egyes, összefüggéseiből kiragadott javaslatainak kisajátításával.(folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|