Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - második nap (1. rész)

1989. május 11., csütörtök - Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban
szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán
rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági
körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az
árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy
nyújtott hitelek kamatának mértéke. A kamat ugyan nem arra szolgál,
hogy az infláció mértékét kövesse, hanem, hogy a pénz használatáért
fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet résztvevőit
befolyásolja; befektetésre vagy megtakarításra ösztönözze. Mégis
világos, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával ez a hatás nem
biztosítható. A kamat mértékének meghatározásánál arra kell
törekedni, hogy a PTK-ba viszonylag időtálló szabályozás kerüljön;
ugyanakkor a gazdasági élet változásait kellő rugalmassággal
követhesse a kamatmérték.

    Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s
a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy
a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van
azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban
állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A
törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától
kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20
százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is
jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét
köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles
a késedelmes teljesítő. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő
hangsúlyozta: a 20 százalékos mérték a késedelem esetében sem
büntető jellegű, a kamat nélküli kölcsönöket általában baráti
szívesség alapján nyújtanak. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 10:16


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD