|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar szociáldemokráciáról
|
1989. május 10., szerda - A Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1948-as egyesülése valójában az MSZDP erőltetett beolvasztása volt, bár nem szabad a nemzetközi körülményeket figyelmen kívül hagyni. A második világháború utáni kelet-európai fejlődés máig ható óriási hibája volt a szociáldemokrácia felszámolása - hangzott el szerdán azon az előadáson, amelyet az MSZMP Budapesti Bizottsága rendezett a szociáldemokráciáról a Villányi úti oktatási közponban. Az előadó - Varga Lajos, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa - az MSZDP történetét áttekintve rámutatott: az 1922-ben kötött Bethlen-Peyer egyezményt hiba paktumnak nevezni, mert ennek révén jutott parlamenti képviselethez a Szociáldemokrata Párt. Emlékeztetett arra, hogy abban az évben az MSZDP az országgyűlési választásokon Budapesten 43 százalékot kapott, míg 1945-ben - szintén a fővárosban - a szociáldemokraták és a kommunisták együtt is alig kaptak ennél több voksot.
A modern magyar történelemben egyedül a szociáldemokrata párt képvisel egyfajta folyamatosságot a szocialista gondolkodás kialakításában. Ezt eddig azért nem tudatosították a közvéleményben - hangsúlyozta az előadó -, mert a kommunista történetírás úgy vélte: az MSZDP nem töltötte be azt a szerepet, hogy a munkásosztály pártja legyen. Varga Lajos rámutatott: a szociáldemokrata mozgalon nem rövid távú sikerre épített, hanem arra a stratégiai célra, hogy megvédje a munkás-érdekeket. Szerinte helytelen, hogy az MSZMP - amely egyesült pártnak mondja magát - szervezeti szabályzatában 1918-tól számítja a párt létét, mert a szocialista folyamat már 1890-ben az MSZDP megalakulásával megindult. Végezetül szólt arról is, hogy az MSZDP belső szervezeti élete a demokratizmusra épült. Véleménykülönbségek, áramlatok, irányzatok voltak a pártban, de sosem cimkéztek, és az anarchia is ismeretelen fogalom volt. (MTI)
1989. május 10., szerda 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|