|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Közzétették az 1956-os eseményekkel összefüggésben kivégzettek névsorát - Nagy Imre és társai temetése - Borics Gyula tájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 10., szerda - Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetésvégrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze.
Ez alkalomból Borics Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150 ezer kartont kellett átnézni a büntetésvégrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit akkor halálra ítéltek és kivégeztek, ám e nevek között azért nem szerepel, mert ezidáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre vonatkozóan. Az akkori nyilvántartások hiányosak, pontatlanok, előfordultak névelírások, s több helyen hiányzik például az ítéletek iratszáma. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg. Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett. A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai - állam elleni - bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni bűncselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott határátlépés és a külföldre szökés.) A listán 177-en szerepelnek, akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény - az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény - miatt ítéltek halálra és végeztek ki. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az akkori megítélés szerinti rablás, vagyon elleni bűncselekmény ma már nem biztos, hogy bűncselekménynek minősülne. A gyilkosságok megítélése sem volt egyértelmű, hiszen a 177 személy között van olyan, aki agyonlőtt valakit, de olyan is akad, akinek a harcokban való részvétele minősült köztörvényes bűncselekménynek. Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt egyébként 23 személyt végeztek ki az említett időszakban. (folyt. köv.)
1989. május 10., szerda 15:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|