|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (42. rész)
|
Ezután Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) kapott szót, aki ismertette az Országgyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság jelentését. Összegzésképpen elmondta: a bizottság többségének az volt a véleménye, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség betöltését. Hozzáfűzte, hogy ezzel a véleménnyel az Országgyűlés tisztikara is egyetért, továbbá ez a javaslat összhangban van a most elfogadott házszabállyal is. Kritikai megjegyzést is tett a képviselő, mondván, hogy az országos listán szereplő képviselők nem vettek részt a jelölőbizottság munkájában. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jelentést fogadja el. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelentésével kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tiszti karának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos összetételét. Sok párton kívüli képviselő is van. Indítványozta, amennyiben nem töltik be a harmadik alelnöki helyet indokolt és igazságos lenne, ha az alelnökök közül egy MSZMP-tag alelnök lemondana. Ezáltal lehetővé válna, hogy egy párton kívüli képviselő is bekerüljön a tisztikarba. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint a közmegegyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnököt is választanának, és ő párton kívüli lenne. Az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül 114-en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik alelnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak csütörtökön 9 órakor folytatódik. X X X (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 20:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|