|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
Már több képviselői hozzászólásban kifejezésre jutott, hogy az Országgyűlés Irodája nem a képviselők érdekében tevékenykedik, a képviselőktől elszakadt bürokratikus szervezetté vált. A bizottság is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és kibővíteni az Országgyűlést, illetve annak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparátus szervezetét. Mindezt indokolt a házszabályban szabályozni, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a hivatali szervezet az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, tevékenységét az Országgyűlés határozza meg, irányítása pedig az Országgyűlés elnökének feladata. Az Országgyűlés hivatali szerve a javaslat szerint egységes szervezetet képez ugyan, de a munkamegosztást figyelembe véve három szervezeti egységből áll, ezek: a parlamenti főtitkár és az apparátusa, az Országgyűlés Hivatala és az Elnöki Titkárság. A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó tevékenység indokolja. Ezért szükségessé vált a főtitkár irányításával parlamenti jogász-apparátus létrehozása is, amely egyebek között gondoskodik a bizottságok működésének feltételeiről, szakértők igénybevételének lehetőségeiről; előkészíti a törvények és az országgyűlési határozatok kihirdetését. Így a bizottságok és a képviselők ezentúl nem szorulnak kizárólag a minisztériumok segítségére jogi és szakmai kérdésekben. A főtitkári funkció és az apparátus sejtetni enged olyan perspektívát, amely lehetővé teszi, hogy ne a kormány és szervei legyenek a törvények szinte kizárólagos előkészítői és előterjesztői, hanem maguk a képviselők, valamint az Országgyűlés bizottságai is. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|