Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - első nap (35. rész)

A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság - tekintettel Biacs Péter önálló indítványára
- ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a
bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter
visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az
új Alkotmány kidolgozásakor.

    A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogy az
alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a
minősített szavazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett
igennel szavaznia. Mint utóbb kiderült, a figyelmeztetésre szükség
volt, mert a többségi vélemény csak a negyedik szavazás
eredményeként született meg arról, hogy a képviselőknek hány
százaléka szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához.

    A döntést megelőzően kialakult vitában Szabó Kálmán (Budapest,
36. vk.) azt kifogásolta, hogy a jogi bizottság előadója nem foglalt
állást egyik változat mellett sem. Szerinte a képviselők egyötöde
bőségesen elégséges lenne ahhoz, hogy adott esetben az obstrukciós
vitát megakadályozza. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a
képviselők egytizede név szerinti aláírásával adjon be indítványt,
ez azonban csak akkor lenne érvényes, ha legalább ennyi képviselő
támogatná a javaslatot az ülésteremben. Filló Pál (Budapest, 18.
vk.) is az egyötödös indítvány mellett volt, mert szerinte így a
kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek. Dr. Horváth Ferenc
(Somogy m., 10. vk.) szerint, ha a képviselői visszahívás
kezdeményezéséhez elegendő a választópolgárok 10 százalékának
aláírása, akkor a Parlamentben - ahol a miniszterek vagy a kormány
,,sorsáról,, is döntenek - se legyen túlzottan magas az
indítványozáshoz szükséges képviselői létszám. Novák János
(Budapest, 54. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyötödös
létszám több mint kétmillió választót képvisel, így az kellő
jogosultságot jelent az indítvány beadásához. Sarlós István
(országos lista) merőben eltérő javaslattal állt elő. Szerinte az
Alkotmányban nem kellene feltüntetni, hogy mennyi képviselő
szükséges a bizalmatlansági szavazás indítványozásához.
(folyt. köv.)


1989. május 10., szerda 19:05


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD