|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (35. rész)
|
A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság - tekintettel Biacs Péter önálló indítványára - ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az új Alkotmány kidolgozásakor. A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogy az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a minősített szavazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett igennel szavaznia. Mint utóbb kiderült, a figyelmeztetésre szükség volt, mert a többségi vélemény csak a negyedik szavazás eredményeként született meg arról, hogy a képviselőknek hány százaléka szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához. A döntést megelőzően kialakult vitában Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) azt kifogásolta, hogy a jogi bizottság előadója nem foglalt állást egyik változat mellett sem. Szerinte a képviselők egyötöde bőségesen elégséges lenne ahhoz, hogy adott esetben az obstrukciós vitát megakadályozza. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a képviselők egytizede név szerinti aláírásával adjon be indítványt, ez azonban csak akkor lenne érvényes, ha legalább ennyi képviselő támogatná a javaslatot az ülésteremben. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) is az egyötödös indítvány mellett volt, mert szerinte így a kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) szerint, ha a képviselői visszahívás kezdeményezéséhez elegendő a választópolgárok 10 százalékának aláírása, akkor a Parlamentben - ahol a miniszterek vagy a kormány ,,sorsáról,, is döntenek - se legyen túlzottan magas az indítványozáshoz szükséges képviselői létszám. Novák János (Budapest, 54. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyötödös létszám több mint kétmillió választót képvisel, így az kellő jogosultságot jelent az indítvány beadásához. Sarlós István (országos lista) merőben eltérő javaslattal állt elő. Szerinte az Alkotmányban nem kellene feltüntetni, hogy mennyi képviselő szükséges a bizalmatlansági szavazás indítványozásához. (folyt. köv.)
1989. május 10., szerda 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|