|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni ------------ Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára megnyugtatónak találta, hogy az alkotmánymódosító javaslatban együttesen szerepel a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány. Véleménye szerint az ország gazdasági, politikai és morális válságokkal terhes helyzetében a bizalom sokkal fontosabb kérdés, mint a bizalmatlanság. Sajnálatosnak tartotta, hogy a parlamentben is felmerült a bizalmatlanság, mégpedig a Magyar Tudományos Akadémiával, a hazai tudományos élettel kapcsolatban. Ez a közhangulatban is érezhető; kétségtelen, hogy tudományellenes hangulat van ma az országban. A többség nem sokra becsüli a magyar tudományt, de nem is ismeri eléggé, és nem is vár tőle semmit. Mint mondotta, szükség volna arra, hogy az országgyűlés többet foglalkozzék az ország tudományos helyzetével, ezáltal szélesebb körben is meg lehetne ismertetni a magyar tudományos eredményeket. Javasolta, hogy az országgyűlés hozzon létre állandó tudományos bizottságot. A képviselő utalt arra, hogy az Akadémia ezekben a napokban lezajlott közgyűlésén szóba került: állítsák vissza az Akadémia régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, s az lenne a legmegfelelőbb, ha az MTA közvetlenül a Parlamenthez tartozna. Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari ----------- Kutatóintézetének főigazgatója indítványozta: ha a miniszter megbizatása lemondásával, felmentésével, visszahívásával, a bizalom visszavonásával vagy halálával szünik meg, az új miniszter megválasztásáig feladatait a kormányban a miniszterelnök vagy az általa kijelölt miniszter lássa el. Kifejtette: az államtitkárok vagy miniszterhelyettesek a Parlamentben nem lehetnek legitimek, mert az Országgyűlés előtt nem tettek esküt, így a megválasztott minisztert a kormányban nem helyettesíthetik. Biacs Péter elmondta: választói felhívták a figyelmét arra, hogy már most is, de a választások után méginkább elképzelhető lesz, hogy a miniszterek nem egy pártból kerülnek ki. Választóinak egy része ezért is sürgeti és igényli a pártok közötti tárgyalásokat - mutatott rá. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|