|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetének (OS)
|
1989. május 10., szerda - Az 1968-as eseményeket megfontolva és újraértékelve arra a megállapításra jutottunk, hogy a Magyar Néphadsereg 1968. augusztusi fegyveres beavatkozása a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ügyeibe, nem a magyar nép elhatározásából történt. Annak tudatában: hogy 1968. augusztus 20-án 23 órakor Csehszlovákia határainak önkényes és fegyveres átlépése megsértette az Egyesült Nemzetek alapokmányát, a Varsói Szövetségi Szerződést, amely szerint a szerződő szocialista államok csapatai csak közös megegyezés alapján léphetnek a másik szerződő állam területére; valamint annak felismerésében, hogy a fegyveres támadó fellépés tudatos félrevezetésen alapult, mely szerint a csehszlovák államhatalom legitim szervei kérték a fegyveres beavatkozást, szükségesnek tartjuk az akkori hivatalos magyar eljárás kritikáját és felülvizsgálatát. Ma már köztudott, hogy a nemzetközi jogot is sértő inváziót egy olyan nem létező okmányra alapozták, amely csak 1968. augusztus 21-én látott napvilágot. Ezzel szemben 1968. augusztus 21-én a csehszlovák államhatalom törvényes képviselői: Ludvik Svoboda államfő, Jozef Smrkovsky a nemzetgyűlés elnöke és Oldrich Cernik a kormány elnöke határozottan kijelentették, hogy nem kértek beavatkozást a Varsói Szerződés tagállamaitól és tiltakoztak a katonai megszállás ellen. Ugyanezt jelentette ki a Magyar Televízióban elhangzott interjújában Alexander Dubcek, a párt akkori főtitkára is. A segítségkérés bizonyítékát az elmúlt több mint 20 év alatt senkinek sem sikerült felmutatni. Kormányunk akkori eljárását tévedésnek és szovjet parancs szolgai végrehajtásának minősítjük, sajnálkozásunkat fejezzük ki azért, hogy mi magyarok, akik 1956-ban ugyanúgy megszenvedtük az idegen katonai hatalom elnyomását és beavatkozását, résztvettünk - a nép megkérdezése és felhatalmazása nélkül - a csehszlovák demokratizálódási kísérletek eltpirásában. Ezzel a katonai lépéssel, fegyverrel segítettük a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséget megfosztani olyan széles körű és demokratikus nemzetiségi jogoktól, melyeket 1968. október 27-én a nemzetiségi alkotmánytörvény megszavazásával már elértek. Mindezeket átgondolva indokoltnak tartjuk, hogy Csehszlovákia népei és nemzetei előtt sajnálkozásunkat fejezzük ki az 1968-ban történtekért, bár elhatározásukban semmi szerepünk nem volt. Kérjük, hogy levelünket sziveskedjék kormánya tudomására hozni. Magyar Demokrata Fórum budapesti I.-XII. kerületi szervezete (OS)
1989. május 10., szerda 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|