|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
Szükség volt arra is, hogy a kormányzat módosuló szerepéhez igazodóan a kellő szakmai felkészültség mellett politizáló alkatú, más erőkkel párbeszédre képes, a társadalmi nyilvánosság és politikai közélet fórumain is szerepelni tudó személyekkel erősödjön a Minisztertanács. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is meglegyen a nélkülözhetetlen egység. További szempont volt, hogy megfelelő személyi feltételekkel tudjuk kialakítani a modellváltás több évre szóló stratégiáját és az abból fakadó teendőket. Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé - mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó? - Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kormányzati munka jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő változások tettek szükségessé - szögezte le. - Ebben az évben nagy mértékben megnövekedett a kormány elé kerülő ügyek, döntések, határozatok száma. A korábbi időszakhoz képest nagyságrendileg több törvényt készítünk, illetve készítettünk elő. Ez rendkívül feszített munkatempót jelentett. A számszerű növekedés mellett a kormányzati munka jellege is megváltozott. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és a Parlament viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre korlátozódott. A kormány tevékenységében a ,,lehető legkevesebb nyilvánosság,, elve érvényesült. Az ülésekről formális kommünikék jelentek meg, a Minisztertanács határozatainak túlnyomó többsége csak egészen szűk körben vált ismertté. A kényes témákban a kormány helyett kormánybizottságok döntöttek. A kormány ezidőben az Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek sem fogadta el. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988-ban e téren változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|