|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
Az elnök ezt követően bejelentette, hogy dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánynak a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével való kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kereszti Csaba, az Országgyűlés ügyrendelőkészítő bizottságának előadója benyújtotta a bizottság javaslatát az Országgyűlés házszabályainak kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival és egyéb rendelkezésekkel. A Minisztertanács megbízásából dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a mostani ülésszakra 15 képviselő interpellációt, 6 képviselő pedig kérdést nyújtott be. Ezek témájának ismertetését követően a Ház elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésszakon Balogh Gábor képviselő interpellációjára az Országgyűlés nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát. A terv- és költségvetési bizottság az interpellációt megtárgyalta, de a bizottság ülésén adminisztrációs tévedés miatt Balogh Gábor nem vett részt. Ezért indokolt - mondotta Szűrös Mátyás -, hogy a terv- és költségvetési bizottság a képviselő részvételével ismételten tárgyalja meg az interpellációt, és jelentését a következő ülésszakon terjessze elő. Szűrös Mátyás Kovács Lászlóné (Budapest,7.vk.) hozzá intézett leveléről is beszámolt. Ebben a képviselőnő javasolta, hogy az interpellációkat első napirendi pontként tárgyalja meg az Országgyűlés s ne az ülésszakok végén, mert akkor az interpellációk már a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak. A Ház elnöke elmondta, hogy a javaslattal sem az ügyrendelőkészítő, sem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet. Szűrös Mátyás sem támogatta a javaslat elfogadását, hiszen - mint mondotta - az indoklásban foglaltak bármely, utolsóként tárgyalt napirendi pont esetében fennállnának. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|