|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schőner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban -------------- hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely közösség átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását. Személyes emlékeit idézve elmondta: maga is olyan családból származik, amelyet csaknem teljes egészében kiirtottak, hiszen 39 családtagja pusztult el Auschwitzban. Schőner Alfréd utalt arra a különösen megható és megrendítő tényre, hogy a mostani megemlékezés színhelye ugyanaz a ház, ahol annak idején a zsidótörvényeket hozták. Ám hozzátette: az igazi Magyarországot akkor sem Szálasiék jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy-Zsilinszky Endre Magyarországa volt. A képviselő szólt az antiszemitizmus ma is fellelhető nyomairól. Mint mondotta, nincs olyan szeizmográf, amely pontosan mérni, érzékelni tudná napjaink antiszemitizmusát, de az tény, hogy a mai Magyarországon a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabb lett az antiszemitizmus. Erre példaként idézte, hogy az utóbbi napokban is több zsinagóga épületén feltüntek a horogkeresztek, s számos felekezeti iskola ablakait betörték. Schőner Alfréd hangsúlyozta: közösen kell felemelni szavunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után e jelenségek felett nem térhetünk napirendre. Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak emlékművet az elpusztult 600 ezernyi magyarországi zsidónak, mert tudomása szerint hazánkban, közterületen nincs ilyen emlékmű. Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal. Schőner Alfréd megemlékező gondolatait azzal zárta: ,,úgy érzem, egészében vagyok magyar és egészében vagyok zsidó. S e kettős gyökerűség meghatározza azt a célkitűzést, amelyet a magyar zsidóság az elkövetkezendő évtizedekben is maga elé tűzött e hazában,,. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|